A „T�li h�bor�” ut�n a finn n�pess�g k�r�lbel�l 12%-�t �jra kellett telep�teni. Az �jj��p�t�s, a munkan�lk�lis�g �s a bizonytalans�g, hogy az orsz�g meg�rizheti-e f�ggetlens�g�t a Szovjetuni�val szemben, csak n�velte a kiv�ndorl�st. Csak a 1990-es �vekt�l kezdve fogad menek�lteket Finnorsz�g olyan m�rt�kben, mint a t�bbi skandin�v orsz�g, hab�r a sz�muk m�gis sokkal kisebb. A bev�ndorl�k jelent�s r�sze a Szovjetuni� �ltal elfoglalt (valamikor Finnorsz�ghoz tartoz�) ter�letekr�l sz�rmazik.

N�pcsoportok: finn 93%, sv�d 6%, orosz 0,5%, sz�mik (lappok) 0,3%, egy�b 0,2%.

K�t hivatalos nyelv van: a finn, amit a n�pess�g 93%-a besz�l, �s a finnorsz�gi-sv�d, ami a lakoss�g 6%-�nak anyanyelve. A k�tnyelv�s�get alkotm�nyuk 14. cikkelye garant�lja. M�s kisebbs�gi nyelvek: orosz �s �szt. �szakon, Lappf�ld�n m�g megtal�lhat�ak a sz�mik, jelenleg kevesebb mint 7000 lelket sz�ml�lnak, akik – ak�rcsak a finnek – finnugor nyelvet (lapp nyelvet) besz�lnek. T�bb mint 20 nyelv l�tezik, amit k�r�lbel�l ezren besz�lnek.

A legt�bb finn (89%) a Finn Evang�likus Egyh�zhoz tartozik, k�r�lbel�l 1%-a a lakoss�gnak tartozik a finn ortodox egyh�zhoz. A marad�k n�pess�g m�s vall�s�: m�s protest�ns k�z�ss�g tagja,r�mai katolikus, muszlim vagy zsid�, lesz�m�tva azt a 9%-ot aki nem tartozik egy vall�shoz sem.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Finnorsz%C3%A1g