A legfontosabb közjogi méltóságok, minisztériumok és vezetőik (utolsó frissítés: 2012. február):
Államfő (fi, en) - Sauli Niinistö
Miniszterelnök (fi, en) - Jyrki Katainen
Külügyminiszter (fi, en) - Erkki Tuomioja
Belügyminiszter (fi, en) - Paivi Rasanen
Igazságügyi Minisztérium (fi, en) - Anna-Maja Henriksson
Szociális és Egészségügyi Minisztérium (fi, en) - Paula Risikko
Pénzügyminisztérium (fi, en) - Jutta Urpilainen
Finnország kormányzati portálja (információ további minisztériumokról, egyéb hasznos információk)
Alkotmány
Finnország kormányzati és politikai rendszere az 1919. július 17-én elfogadott alkotmányon nyugszik. Az ország államformája parlamentáris köztársaság, melynek élén a köztársasági elnök áll. A köztársasági elnököt, aki egyszer újraválasztható az állampolgárok közvetlenül választják hat évre. Jelölt csak választójoggal rendelkező, született finn állampolgár lehet. A választást az a jelölt nyeri, aki megszerzi a szavazatok több mint felét. Ha ilyen jelölt nincs, második fordulót tartanak, amelyen már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt indul, akik közül az lesz a győztes, aki a több szavazatot kapja.
A köztársasági elnök a legtöbb kérdésben a kormány előterjesztése alapján hoz döntést. A finn alkotmány szerint a köztársasági elnök vezeti a külpolitikát, a kormánnyal együttműködve.
Kormány
Az országban többpártrendszer működik. A parlament választja meg a miniszterelnököt az országgyűlési választásokon többséget szerzett párt tagjai közül, akit a köztársasági elnök formálisan kinevez. A többi kormánytagot az elnök a miniszterelnök előterjesztése alapján nevezi ki. Finnországban 12 ágazati minisztérium van, amelyek előkészítik és végrehajtják a törvényeket és a kormány határozatait. A kormány a parlamentnek felel.
Parlament
A törvényhozó hatalmat az egykamarás parlament (Eduskunta) gyakorolja. A 200 tagú parlament tagjait négy évre választják, közvetlen, általános, egyenlő és titkos választásokon. Képviselő lehet minden választójoggal rendelkező finn állampolgár, aki betöltötte a 18. életévét.
A parlamenti munka nagy része bizottságokban történik, melyeket arányosan töltenek be a parlamenti erőviszonyoknak megfelelően. A finn parlamentben a szakbizottságok a tárcák szerint vannak megosztva. A többi bizottságnál nagyobb létszámú az ún. nagy bizottság, melyet eredetileg egyfajta felsőháznak szántak, de amióta Finnország tagja az EU-nak, ez az Európa-ügyek bizottsága.
A parlament legfontosabb feladata a törvényhozás és a költségvetés megvitatása. Új törvényekre, illetve a régiek módosítására a kormány terjeszt javaslatot a parlament elé.
http://www.euvonal.hu/index.php?op=tenyek_tagorszagok&id=12#2
|