Heinola a két nagy történeti tájegységnek, Hämenek és Savónak a határterületén található. Lahtiból egy érdekes, kétszintes hídon át jutunk be a szép fekvésű, tiszta vonalú, parkokban és vizekben gazdag városba. Az 1839 óta városi jogú település, amely az 1770-es évektől a Kymi megyei főipán székhelye volt, főleg üdülőhelyként vált híressé.

A városka parkjaiban a következő szobrok állnak: a Maaherranpuistoban (Főispán-park) Uuno Kailasnak, a 20. századi finn líra heinolai születésű klasszikusának a szobra látható. A Kauppatorin (Piactér) Emil Wikström Vapaudenpatsas-a (Szabadságszobor) áll. A Rantapuistóban (Parti-park) állították fel Niilo Helander városatya szobrát. Helander sokat tett a heinolai vasúti- és vízi-közlekedés és kereskedelem fejlesztéséért.

Látnivalói közé tartozik az 1809 és 1811 között épült, nyolcszög alaprajzú fatemplom, amelynek oltárát két Ekman-kép, A keresztrefeszítés és A feltámadás, valamint Kaasinen Evangélisták című szobra díszíti. Ez utóbbi a második világháború után Käkisalmiból került Heinolába. A harangtornyot 1843-ban emelték.

A vidék legszebb turistaútja a Heinolából induló Ilvespolku (Hiúz-ösvény)

http://www.viita.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/heinola.html