Heinola a k�t nagy t�rt�neti t�jegys�gnek, H�menek �s Sav�nak a hat�rter�let�n tal�lhat�. Lahtib�l egy �rdekes, k�tszintes h�don �t jutunk be a sz�p fekv�s�, tiszta vonal�, parkokban �s vizekben gazdag v�rosba. Az 1839 �ta v�rosi jog� telep�l�s, amely az 1770-es �vekt�l a Kymi megyei f�ip�n sz�khelye volt, f�leg �d�l�helyk�nt v�lt h�ress�.

A v�roska parkjaiban a k�vetkez� szobrok �llnak: a Maaherranpuistoban (F�isp�n-park) Uuno Kailasnak, a 20. sz�zadi finn l�ra heinolai sz�let�s� klasszikus�nak a szobra l�that�. A Kauppatorin (Piact�r) Emil Wikstr�m Vapaudenpatsas-a (Szabads�gszobor) �ll. A Rantapuist�ban (Parti-park) �ll�tott�k fel Niilo Helander v�rosatya szobr�t. Helander sokat tett a heinolai vas�ti- �s v�zi-k�zleked�s �s kereskedelem fejleszt�s��rt.

L�tnival�i k�z� tartozik az 1809 �s 1811 k�z�tt �p�lt, nyolcsz�g alaprajz� fatemplom, amelynek olt�r�t k�t Ekman-k�p, A keresztrefesz�t�s �s A felt�mad�s, valamint Kaasinen Evang�list�k c�m� szobra d�sz�ti. Ez ut�bbi a m�sodik vil�gh�bor� ut�n K�kisalmib�l ker�lt Heinol�ba. A harangtornyot 1843-ban emelt�k.

A vid�k legszebb turista�tja a Heinol�b�l indul� Ilvespolku (Hi�z-�sv�ny)

http://www.viita.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/heinola.html