1640-ben Pietari Brahe f�korm�nyz� hatalmas sav�i birtokot kapott Krisztina (sv�d) kir�lyn�t�l. Itt �p�ttette fel Kristina Stenbock a r�la elnevezett templomot. A hagyom�ny szerint f�rj�vel fogadott, kinek az �p�tkez�s�t siker�l el�bb befejezni: a templomot-e, avagy a f�korm�nyz� �ltal �p�ttetett v�rat, Brahelinn�t (Brahe-v�r). A fogad�st Kristina Stenbock nyerte meg, mivel a templom 1649 t�j�n m�r k�szen �llt, a v�r viszont tulajdonk�ppen sohasem lett k�szen, �p�t�s�t 1669-ben le�ll�tott�k. B�r k�tszintes, f�b�l �s k�b�l emelt, kb. 10X20 m�ter alapter�let�, kb. 16-20 helyis�gb�l �ll� �p�let volt, val�s�gos v�rr� sohasem v�lt.

Az isoviha (nagy gy�l�lk�d�s) idej�n eln�ptelenedett az eg�sz k�rny�k. Az 1743-as turkui b�ke ut�n az �j hat�r sv�d oldal�n fekv� Ristiina t�bbsz�r volt a sav�i korm�nyz� �s magasrang� tisztek lak�helye. Brahelinna vir�gkor�nak az 1775 �s 1780 k�z�tti esztend�ket tekintik. Ekkor a v�r egyik �p�let�ben �lt Yrj� Munu Sprengporten. Itt szervezte meg 1777-ben �s tartotta fenn saj�t k�lts�g�n katonaiskol�j�t, amelyet az els� finn kad�tiskol�nak tartanak. Itt hozta l�tre a nevezetes Savon Prikaatit, a Sav�i dand�rt, amely k�s�bb a finn katonai alakulatok mintak�p��l szolg�lt. Ett�l kezdve Ristiina, illetve Brahelinna �vtizedeken �t a keleti hat�rv�delem k�zpontja volt.

http://www.viita.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/ristiina.html