1640-ben Pietari Brahe főkormányzó hatalmas savói birtokot kapott Krisztina (svéd) királynőtől. Itt építtette fel Kristina Stenbock a róla elnevezett templomot. A hagyomány szerint férjével fogadott, kinek az építkezését sikerül előbb befejezni: a templomot-e, avagy a főkormányzó által építtetett várat, Brahelinnát (Brahe-vár). A fogadást Kristina Stenbock nyerte meg, mivel a templom 1649 táján már készen állt, a vár viszont tulajdonképpen sohasem lett készen, építését 1669-ben leállították. Bár kétszintes, fából és kőből emelt, kb. 10X20 méter alapterületű, kb. 16-20 helyiségből álló épület volt, valóságos várrá sohasem vált.

Az isoviha (nagy gyűlölködés) idején elnéptelenedett az egész környék. Az 1743-as turkui béke után az új határ svéd oldalán fekvő Ristiina többször volt a savói kormányzó és magasrangú tisztek lakóhelye. Brahelinna virágkorának az 1775 és 1780 közötti esztendőket tekintik. Ekkor a vár egyik épületében élt Yrjö Munu Sprengporten. Itt szervezte meg 1777-ben és tartotta fenn saját költségén katonaiskoláját, amelyet az első finn kadétiskolának tartanak. Itt hozta létre a nevezetes Savon Prikaatit, a Savói dandárt, amely később a finn katonai alakulatok mintaképéül szolgált. Ettől kezdve Ristiina, illetve Brahelinna évtizedeken át a keleti határvédelem központja volt.

http://www.viita.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/ristiina.html