Finnorsz�g az �vszakok f�ldje. K�k �s feh�r z�szlaja h�feh�r telekr�l �s a ny�r k�kv�z� tavair�l mes�l. A kett� k�z�tt ott a dr�mai tavasz, mikor hetek alatt minden z�ldbe borul; valamint az �sz, annak v�r�ses-barn�s forgatag�val a v�ros terein.

Finnorsz�g csak 1917 ut�n v�lt f�ggetlenn�. El�tte idegen orsz�gok ir�ny�tott�k - Sv�dorsz�g, majd Oroszorsz�g -, k�nny�ztatta t�rt�nelm�ket a t�l�l�s�rt folytatott k�zdelem hat�rozza meg. Finnorsz�g minden bizonnyal Skandin�via legkev�sb� meg�rtett �s kult�r�lisan legelhat�roltabb orsz�ga.

A finn nyelvet a sv�dek eg�szen a XIX. sz�zadig tiltott�k, mikoris Elias L�nout 1835-ben meg�rta a Kaleval�t, a finn n�pmes�k gy�jtem�ny�t, mely gyorsan meghataroz� alapj�v� v�lt egy tiszt�n felismerhet� finn nemzeti kult�r�nak. A m�re hat�ssal volt a nemzeti romantika mozgalma a m�veszetben, mely a XIX. sz�zad m�sodik fel�t�l kezdett felvir�gozni. Ehhez j�rult hozz� Jean Sibelius zen�je, mely az osz�gnak egy�ni hangott adott.

Finnorsz�g nagyr�sze s�k ter�let, tavakkal �s erd�s�gekkel bor�tva, �m ennek ellen�re ter�lete j�l elk�l�n�thet� r�szekre oszthat�. D�len tal�lhat� Helsinki, harmonikus �p�tm�nyeivel �s m�zeumaival; a nagy kiterjed�s�, tavakkal teli r�gi� a f�v�rost�l �szakra az ipar �s a turizmus k�zpontja; Ostrobothnia nyugatra homokos tengerpartjair�l �s elb�v�l�, r�gi �p�leteir�l h�res, e r�gi� a finn kisebbs�gnek otthona is egyben. A messzi �szakon tal�lhat� Lappf�ld, a kir�ndul�k �lma, annak zubog� foly�ival, mag�nyos v�zes�seivel, egyedi sz�mi kult�r�j�val �s a szint�n h�res vil�gos �jszak�ival. Legink�bb Finnorsz�g ezen r�sze hasonl�that� a Sibelius m�v�ben bemutatotthoz, mely feledhetetlen�l fenns�ges.

---

A h�t k�pe: H�zik� a t� partj�n 

A finnek m�sodik otthona.

 

http://vuona.bravehost.com/