Az emberek hajlamosak t�vesen a finneket �s a skandin�v szomsz�daikat rideg szem�lyis�geknek gondolni, mikor val�j�ban ink�bb csak h�v�sek �s csendesek. Ha valaki elt�lt valamennyi id�t a finnekkel, bar�tilag vagy �zleti �gyben, sz�raz humoruk nyomban el�t�rbe ker�l – m�g csak alkoholhoz sem kell ny�lniuk, hogy megny�ljanak. A finnek �ltal�ban nyugodtan t�ltik el idej�ket a munkahelyt�l t�vol, h�tv�g�ik k�nyelemben telnek vid�ken, ha �ppen nem a kocsm�k �s a b�rok ny�jtotta kikapcsol�d�st v�lasztj�k. Finnorsz�g 1995 �ta az Eur�pai Uni� tagja, az az�ta eltelt id� alattt jelenl�te j�val �rezhet�bb� v�lt. Hat h�napon �t szolg�lt EU eln�ks�ggel, illetve 1999-ben Helsinki lett megv�lasztva a 2000-es Eur�pai Kult�r�lis F�v�ros c�mre. Az�ta ink�bb vonza a figyelmet egy olyan v�rosk�nt, amit meg kell l�togatni, mint egy meg�ll� �tban Oroszorsz�g vagy Skandin�via fel�. Az elm�lt �vekben hozott k�lpolitikai d�nt�sek tov�bb sz�nes�tett�k Helsinki k�p�t. A laz�n kezelt emigr�ns politika r�v�n a k�lf�ldiek sz�ma 5% fel� emelkedett, sokan k�z�l�k Vietn�mb�l vagy Szeneg�lb�l j�ttek. A sokat utaz� finnek magukat vil�gpolg�roknak tartj�k, de �k a kissebs�g. A finn fiatalok t�bbs�g�re m�r nem jellemz� a sz�l�k merevs�ge, k�lf�ld�n tanulnak, dolgoznak, utazgatnak �s sz�vesen l�tnak minden k�lf�ldit Finnorsz�gban.

A Finnorsz�gban �l� k�lf�ldi �llampolg�rok sz�ma az elm�lt �vekben n�vekedett. Tavaly 5500 �j bev�ndorl� telepedett le az orsz�gban.
A Statistics Finland m�lt cs�t�rt�ki demogr�fiai statisztik�ja szerint tavaly �v v�g�n 113.800 k�lf�ldi �lt tart�s leteleped�si enged�llyel Finnorsz�gban, sz�muk a teljes lakoss�g 2.2%-�t teszik ki. Az oroszok sz�m�tanak a legnagyobb nyelvi csoportnak a k�lf�ldi�llampolg�rok k�z�tt.
Finnorsz�g lakoss�ga gyorsabban gyarapszik, mint 11 �ve b�rmikor - jelenleg 19.000 f�vel �vente. A rekord mennyis�g� bev�ndorl�n kiv�l csek�ly m�rt�kben a sz�let�sek n�veked�se is szerepet j�tszott ebben.
A legnagyobb csoport a bev�ndorl�k k�z�tt az oroszok� �s az �sztek�. K�zel 25.000 orosz polg�r �lt Finnorsz�gban tavaly, valamint 8200 sv�d �s 4700 szom�liai.
Az �ves ellemz�s a lakoss�g eloszl�s�t is megvizsg�lja anyanyelv szerint. Azoknak az ar�nya, akiknek az anyanyelve m�s, mint az orsz�g nemzeti nyelve - azaz finn, sv�d vagy sz�mi, alig 2.7%. �m ez az ar�ny folyamatosan n�vekszik. T�z �vvel ezel�tt ez az ar�ny csak 1.3% volt. Finnorsz�g lakoss�g�b�l a k�lf�ldi nyelvet - mint anyanyelvet - besz�l�k sz�ma 144.000. Tavaly a finn lakoss�g 5.5%-a besz�lt sv�d�l. Ez a sz�m kev�ssel, de cs�kkent 1990 �ta, mely akkor 5.9% volt.
Azoknak az embereknek az ar�nya, akik oroszul besz�lnek, rohamosan n�. Jelenleg ez a sz�m k�zel 40.000, mely t�bb, mint Hyvink�� v�ros�nak lakoss�ga Finnorsz�g d�li r�sz�n. Az elm�lt �t �vben az oroszok sz�ma 10.000-el n�tt.
�k viszont m�g mindig csak a lakoss�g 0.8%-a, �s messze vannak att�l, hogy riv�lisai legyenek a sv�d�l besz�l�k t�bor�nak. Az oroszul besz�l�k t�bora meglehet�sen v�ltozatos. Ez mag�ba foglalja Ingria visszat�r� bev�ndorl�it - azoknak a finneknek az ut�dait, akik a Finn-�b�l d�l-keleti partj�n telepedtek le a XVII. sz�zadban - azokat, akik h�zass�g �tj�n jutottak Finnorsz�gba �s azok az orosz lesz�rmazottak is, akik a Tsar korszak alatt telepedtek le Oroszorsz�gban.Az �sztul besz�l�k sz�ma t�bb, mint 15.000, jelenleg �k a negyedik legnagyobb nyelvcsoport. A sz�mi nyelvet besz�l�k 1700-an vannak, �k az orsz�g lakoss�g�nak a 0.03%-at adj�k.

V�ros kontra vid�k

A hagyom�nyosan vid�ki �letet �l� Finnorsz�g egyre ink�bb elv�rosiasodik. A lakoss�g 80%-a az orsz�g ter�let�nek alig 2%-�n lakik. A belf�ldi emigr�ci� egyre gyorsul – a finnek a kisv�rosokb�l Helsinkibe, Tamper�be, Turkuba vagy Ouluba k�lt�znek. Sz�mos helsinki-i v�llalkoz�s k�lt�zik olyan orsz�gokba, ahol az id�j�r�s enyh�bb �s az ad�k alacsonyabbak. A legkelend�bb „etay�y”-nek (t�vmunka az Interneten kereszt�l) meg van ugyan a maga var�zsa, de az emberek t�bbs�ge m�gis a v�rosokba menek�l.

A szent term�szet

A finnek sokat k�sz�nhetnek a f�ldj�knek mely tavakban �s erd�kben b�velkedik. T�bb mint 400.000 finn-nek van saj�t erd� parcell�ja, �s mindenkinek joga van bel�pni ezekre a ter�letekre, ez�rt szeretik a finnek a nyarat a f�k k�z�tt t�lteni. 
A term�szet szent �s titokzatos, a hideg, s�t�t h�napokra val� felk�sz�l�s �s az azt k�vet� meg�jul�s helye is egyben. Ez�rt olyan sok a m�ni�kus depresszi�s a term�szethez szorosan k�t�d� finnek k�z�tt �s ez�rt olyan sok az �ngyilkoss�g tavasszal.

A Sisu sz� jelent�se hasonl� a finnek jellegzetess�g�vel. B�tors�got jelent, egy k�r�l�r�s mely illik a h�sies, hazafias �s nemes harcosokra Finnorsz�g nemzeti eposz�b�l, a Kaleval�b�l. M�gis, a mag�n�letben ezek az er�s f�rfiak f�l�nkek, bizonytalanok �s neh�zs�geik vannak az udvarl�s sor�n, ha el kell nyerni�k egy h�lgy kegyeit. A n�k ezzel szemben kem�nyfej�ek, matriarch�lisak �s csal�d k�zpont�ak. Tal�n ez�rt is van annyi n�i politikus Finnorsz�gban, bele�rtve jelenlegi eln�k�ket, Tarja Halonent, akit 2000-ben hat �vre v�lasztott�k meg.

Nincs t�bb identit�s zavar

R�gen Finnorsz�gnak meg kellett k�zdenie identit�s�nak megtart�s��rt, illetve meg kellett �vnia nyelv�t a hossz� sv�d uralomt�l �s t�bb mint 100 �vvel ezel�tt az orosz rezsimt�l. Manaps�g a finnek j�val magabiztosabbak. Hab�r nem felejtettek, megprob�lnak f�tylat bor�tani a m�ltra, finn ment�alakulatok seg�tenek a keleti hat�ron a bajbajutott orosz katon�knak teheraut�ikkal, ott, ahol nem olyan r�gen m�g �k szabtak a felt�teleket.

A finnek egy�tt�lnek a v�ltoz�sokkal, ez a lelk�k m�ly�n ott rejlik mindannyiuknak. Egy nemzet mely elfogad szinte minden �jitast, eleny�sz� ellen�ll�ssal. Gondoljunk csak az Eurora, vagy a maroktelefonok legutols� fejleszt�seire.
A v�ltoz�s jobban k�vethet� a termeszetben. Tavasszal minden olyan gyorsan n�, m�g a ny�r vil�gos �s meleg. T�len a term�szet heteken �t mintha megdermedne a s�t�t fagyokban. A finnek ilyenkor a kar�csonyi �nnepekre �s az �j�vi fogadalmakra k�sz�l�dnek. A nagy ker�k tov�bb forog, s a k�vetkez� �v egy �jabb lehet�s�get jelent a v�ltoztat�sokra. „Egy valami �lland�, a v�ltoz�s.” A finnek maguk az �l� bizony�t�kai eme �ll�t�snak, �m ennek ellen�re trad�ci�ik sosem vesznek feled�sben.
Val�ban sok ellentmond�s van a finnek jellem�ben, ami miatt neh�z a k�tked� idegeneket meggy�zni arr�l, hogy ez nem t�bb, mint egy �sszet�rt, skizofr�n nemzeti pszich�. Minden l�rmas r�szegre jut egy-egy d�h�ng� antialkoholista. Minden finn hazafira jut egy, aki elhagyja az orsz�got, amint �llni tudja a k�lts�geket, �s nem is t�r vissza t�bb�. S minden visszah�z�d� vir�gsz�lra jut egy cigarett�z� nagysz�j�, aki akkor a legboldogabb, ha k�rkedhet a dolgaival �s od�kat zenghet mag�r�l.

Az �szaki kapcsolat

A tipikus finn egy genetikai kombin�ci� eredm�nye, mely 75%-ban megegyezik a skandin�vokkal, 25%-ban pedig azokt�l a t�rzsekt�l sz�rmazik, amelyek az Ur�l hegys�g keleti r�sz�r�l ker�ltek Finnorsz�gba. Ez a keleti karakter eredm�nyezi azokat a bizonyos fizikai jellemz�ket, melyek alapj�n egy finn megk�l�nb�ztethet� m�s �szaki n�pekt�l: finom �v� arccsontok �s el�g kicsi, palasz�rke vagy k�k szem.
A lappok kisebb termet�ek �s szil�rd testfel�p�t�s�ek; a kareliaiak z�m�kebbek �s s�rg�bb b�rsz�n�ek, mint a nyugati parton �l�k, akiknek �sei keveredtek a vikingekkel. A legt�bb finn vil�gos haj� (hab�r a finnek a `legs�t�tebb` skandin�v n�p, hajsz�nt tekintve). A legh�resebb finnek k�z�tt sok sportol� van, akik el�nyt kov�csoltak a term�szet adta erej�kb�l �s eg�szs�ges fizikumukb�l.

A finnek term�szet�kn�l fogva b�kesek. H�bor�ban hajlamosak vesz�teni, de b�k�ben biztosan nyer�k. �sszegezve, a szem�lyis�g�ket nem egyszer� meg�rteni, de ha �gy m�sz Finnorsz�gba, hogy el�re kialak�tott v�lem�nyed van, nem fogod tudni eloszlatni egyiket sem.

http://vuona.bravejournal.com/archive/03/15/2006