A finn sz�nh�z, a finn dr�ma az 1800-as �vek k�zep�n, a nemzeti felemelked�s kor�ban sz�letett meg. Aleksis Kivit (1834-1872) nemzet�nk nagy �r�jak�nt tisztelj�k, � �rta a Kullervo-trag�di�t �s a Nummisuutarit c. v�gj�t�kot (magyarul Pusztai varg��k). Strindberg el�tt J.J. Wecksell Daniel Hjort c. dr�m�j�t tartott�k a legjelent�sebb sv�d nyelv� sz�nm�nek. A Finn Sz�nh�zat 1872-ben alap�tott�k, melynek m�sora az 1930-as �vekben hatalmas sikereket aratott. A m�sodik vil�gh�bor�t k�vet�en megny�ltak a hat�rok, a nemzetk�zi hat�sok nem ker�lt�k el a sz�nh�zi �letet sem. Az amerikai realizmus, a francia analitikus megk�zel�t�si m�d, az orosz dr�ma gyorsan teret nyert a finn sz�npadokon. �ltal�noss� v�lt a k�lf�ldi sz�nt�rsulatok vend�gszerepl�se.

Az 1960-as �vek radik�lis nemzed�ke m�v�szeti �s politikai konfliktusokat hozott a felsz�nre, �m ezek nem vezettek forradalomhoz, hanem a r�gi �s �j n�z�pontok lassacsk�n fegyelmezetten �sszeolvadtak. A r�gi sz�nh�zi strukt�ra tov�bb �lt m�g az 1990-es �vekben is, de a f��ramban megjelent a m�v�szeti meg�j�t�s programja. Az innov�ci� azonban m�g a nemzetk�ziv� v�l�s idej�n sem tudta megrend�teni sz�nh�zm�v�szet�nk f� s�lypontjait: m�v�szi tolm�csol�s, k�z�ns�gk�zeli t�ma, rendez�k�zpont�s�g, a kimondott sz� jelent�s�ge.

Finnorsz�gban jelenleg mintegy 60 sz�nh�z m�k�dik, k�z�l�k a legr�gebbiek a Nemzeti Sz�nh�z �s a Helsinki Sv�d Sz�nh�z. Nemzetk�zi m�rc�vel m�rve a finn sz�nh�zak nagyon sok anyagi t�mogat�st kapnak, hiszen a kult�r�ban elfoglalt hely�k rendk�v�l fontos, �s mert a sz�nh�zba j�r�k k�r�t folyamatosan szeretn�nk b�v�teni. A nagy sz�nh�zak mellett sz�mos kisebb sz�nt�rsulat, ill. amat�r csoport is m�k�dik. Nyaranta a finnek sz�vesen j�rnak szabadt�ri el�ad�sokra, sz�nh�zfesztiv�lokra, ahol f�k�nt kom�di�val �s n�psz�nm�vekkel sz�rakoztatj�k a nagy�rdem�t.

T�nc

2000 elej�n a finn �llam 12 t�ncegy�ttest t�mogatott, rajtuk k�v�l van m�g n�h�ny tucat t�nccsoportunk, sz�mos szabad�sz� koreogr�fusunk �s t�ncosunk. A k�t legnagyobb t�ncegy�ttes�nk a Finn Nemzeti Balett �s a Helsinki V�rosi Sz�nh�z t�nckara. A t�ncel�ad�sok mennyis�ge �s a n�z�sz�m az 1990-es �vekben jelent�sen emelkedett azt k�vet�en, hogy megindult a hivat�sszer� t�ncosok k�pz�se. Koreogr�fusaink �s t�nccsoportjaink gyakran szerepelnek k�lf�ld�n. A finn t�nc nagy felfut�sa az ut�bbi �vtizedekben egy t�red�kes hossz� t�rt�net folytat�sa. T�ncm�v�szet�nket nagyban gazdag�totta az a k�r�lm�ny, hogy Finnorsz�g kelet �s nyugat hat�r�n fekszik. Benne egyes�lnek a nemzetk�zi t�ncm�v�szetet meghat�roz� ir�nyok. A finn t�ncr�l elmondhatjuk, hogy intenz�v, t�maszkodik a t�ncosok dr�mai �rz�k�re, valamint hogy ragyog� m�v�szi, f�ny- �s hangtechnik�k gy�m�lcse.

A finn oper�t 1921-ben alap�tott�k, Edvard Fazernak k�sz�nhet�en els�sorban balettegy�ttesk�nt. Az els� el�ad�st, a Hatty�k tav�t, 1922-ben tartott�k. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n a finn t�ncm�v�szet a balett siker�nek k�sz�nheti fejl�d�s�t, valamint annak, hogy orosz balettmesterek csiszolt�k a tehets�geket. Eg�szen az 1990-es �vekig a finn balett szoros kapcsolatban �llt Oroszorsz�ggal, de term�szetesen a nyugati kapcsolatok is �ltek. Jorma Uotinen igazgat�sa alatt (1992-2001) a p�rizsi opera sz�mos balettklasszikus�t m�sorra t�zt�k Helsinkiben.

1920 �s 1940 k�z�tt sok modern, szabadt�ncot k�vet� iskol�t alap�tottak. A hat�sok els�sorban N�metorsz�g fel�l �rkeztek, hiszen a finn t�ncosok az 1920-30-as �vekben ott tanultak vagy dolgoztak. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n ezek a kapcsolatok megritkultak, s ez az ir�nyzat egyfajta amat�r b�lyeget kapott. Az 1960-as �vekben a modern t�nc fel�vel�s�nek lehett�nk tan�i, amelyre els�sorban az amerikai jazz volt hat�ssal. Az 1970-es �vekben a modern t�nc teljesen elfogadott� v�lt, a Finn Nemzeti Balett mellett �j hivat�sos t�ncegy�ttesek sz�lettek. Ezek k�z�l a legfontosabb a Raatikko t�ncsz�nh�z. Az 1990-es �vekben v�gbement a modern finn t�nc mennyis�gi �s m�v�szeti felvir�gz�sa.

Manaps�g a finn t�ncvil�g megh�kkent�en sokoldal�, melyben a nemzetk�zi �s a finn hat�sok �sszeolvadnak, az �j technika �s az �j m�dia lehet�s�geit remek�l felhaszn�lj�k. Finnorsz�gban rendezik �szak-Eur�pa legr�gebbi t�ncfesztiv�lj�t (Kuopio tanssii ja soi), melynek programja bemutatkoz�st biztos�t a modern finn �s nemzetk�zi t�ncm�v�szet, valamint a balett legjobbjainak.

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39348&contentlan=28&culture=hu-HU