
A finn gasztronmia a tradcik megrzse mellett nyit az jdonsg s a reformkonyha fel, a hagyomnyos telek megmaradtak, ugyanakkor az egszsges tpllkozs jegyben vltoznak: a kolbsz pldul ma mr hsosabb, s az llati zsiradk helyett nvnyi olajokkal kszl. ltalnossgban elmondhat, hogy igyekeznek cskkenteni a zsros telek arnyt, s mind tbb zldsget, gabonaflt fogyasztanak.
A reggeli egyre fontosabb szerepet tlt be az tkezsben, ennek megfelelen igen bsges. Npszer a mzli, a gabonaflk, a joghurt s a tej. Termszetesen a pirts sem maradhat el, mint ahogyan a kv s a gymlcslevek is gyakori „vendgek” a reggeliz asztalnl.
Tengermenti orszg lvn termszetesen igen npszerek a tenger gymlcsei, a klnfle halak, mint pldul a hres fstlt balti hering. Sokfle zestett sonkt fogyasztanak, s kenyrflbl is nagy a vlasztk.
Az telek tekintetben van egy-kt helyi szoks, ami els hallsra taln furcsnak tnhet, de aki megkstolja... Ilyen szoks pldul, hogy egyes hsteleket mzzel s lekvrral fogyasztanak.
A hagyomnyok tisztelete
Finnorszgban minden nnepnek megvan a hagyomnyos tele, amiket az adott napon mindenhol meg lehet vsrolni, s otthon a hziasszonyok is a tradicionlis fogsokat ksztik. Februr tdike a nemzeti himnusz kltjnek, Runebergnek az nnepe, ezen a napon az kedvenc stemnyt fogyasztjk. Hshagy kedd hagyomnyos tele a srgaborsleves s a farsangi puffancs.
A kvzsnak is fontos szerepe van a mindennapokban, a fekett mindig stemnnyel, nyugodt krlmnyek kztt fogyasztjk.