A Kalevala finn nemzeti eposz, melyet a finn npkltszet elssorban karjalai eredet hsi s epikus nekeibl lltott ssze Elias Lnnrot. Az eposz, az ltala veken t gyjttt folklranyag logikailag egymshoz kapcsolhat dalaibl ll.
A 19. szzadban Finnorszgot is utolrte a nacionalizmus szele, ennek eredmnyeknt szletett meg a Kalevala, a finn teremtstrtnet.
Els vltozata az s-Kalevala, mely 1833-bl val s 16 neket (n. rnt) tartalmaz.
1835. februr 28-n – ezen az emlkezetes napon, amelyet mig a Kalevala napjnak neveznek Finnorszgban – Lnnrot megjelentette az eposz msodik vltozatt, a 32 rnbl ll n. Rgi-Kalevalt, amely mr tkletesen megfelelt a kortrsak naiv finn seposzrl alkotott elkpzelseinek. A Rgi-Kalevala vilgsikere kiemelte a finneket az ismeretlen npek sorbl, hozzjrult a finn nyelv fejldshez, a finn nemzeti ntudat ersdshez.
Ezt kveten Elias Lnnrot a karjalai eposzba ms finn terletek npi nekeit is beledolgozta, gy kszlt el a vgleges – ma is ismert – vltozat, az 50 neket tartalmaz j-Kalevala 1849-ben.
A Kalevala ksbb a finn-magyar kapcsolatok alakulsnak egyik kiindulpontja lett, ezt igazolja az t teljes magyar Kalevala-fordts is. Az els teljes magyar fordtst (a nmet vltozat felhasznlsval) Barna Ferdinnd ksztette el 1871-ben, a legismertebb fordts Vikr Bla nevhez fzdik (megjelent 1909-ben), modern fordti pedig Nagy Klmn1971-ben s Rcz Istvn 1976-ban. A Rgi-Kalevala lefordtsval mr Reguly Antal is prblkozott az 1840-es vek-ben, de csak az els kt neket fordtotta le egszen.
A Kalevala sz jelentse: Kaleva-lak, azaz Kaleva fldje, Finnorszg. Az eposz verses trtnetei a np si letrl, vilgrl alkotott elkpzelseirl, a rendkvli kpessgekkel rendelkez hskrl szlnak.
Ki ne ismern Vejnemjnent, az eposz fhst, neve szerint a csendes vz istent, „minden idk nekes”-t. Olyan vilg ez, melyben az emberek nemcsak gynyrkdnek az nek szpsgben, hanem hisznek annak varzserejben is.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Kalevala
|