Finnorsz�g n�v�nyvil�ga fajokban meglehet�sen szeg�nyes. Eg�szen d�len keskeny s�vban k�z�p-eur�pai jelleg� vegyes lombhullat� erd� d�szlik. Az orsz�g legnagyobb r�sz�n tajga n�, az orosz tajga folytat�sa. A leg�szakibb ter�leteken megint csak keskeny s�vban �lland�an fagyott talajon tundra �l. Az orsz�g 60%-�t egybef�gg� erd�s�gek fedik. (Sv�dorsz�gban ez az ar�ny 59%, N�metorsz�gban 25%,Magyarorsz�gon 17%.) A glob�lis felmeleged�s nyom�n az orsz�g tajg�ja t�bb mint harmad�val b�v�lhet.

Finnorsz�g �llatvil�ga viszonylag gazdag. Az eml�s�k k�z�l 67 faj �l ezen a vid�ken. A nagyobb ragadoz�k m�r j�r�szt kipusztultak, ugyanakkor rengeteg r�ka, kisebb pr�mes �llat teny�szik az �szaki vid�keken. Jelent�sen nagy, �s vad�szhat� is a medve- �s a farkas�llom�ny. A j�vorszarvasok sz�ma a 150 000-et is meghaladhatja, �vente 30-40 000 egyed kil�v�s�t enged�lyezik. A r�nszarvas az �szaki vid�kek legfontosabb h�zi�llata, vadon �l az �v legnagyobb r�sz�ben. A tavak halban gazdagok, csuka, s�g�r, lazac a horg�szok zs�km�nya.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Finnorsz%C3%A1g