Lappf�ld a Skandin�v-f�lsziget �szaki r�sz�n tal�lhat�.
Finnorsz�gb�l 98.937 km2 ter�letet foglal el, ebb�l 5.880 km2-t v�z bor�t.
203.000 a lakoss�g  �sszl�tsz�ma, az �tlagos n�ps�r�s�g 2,2 f�/km2. (A finn �tlag 16,7) 
A bennsz�l�tt - sz�mi - lakoss�g 7.000 f� k�r�li a finn Lappf�ld�n. 
F�v�rosa: Rovaniemi, 34.400 lakossal.
Tov�bbi nagyobb v�rosok: Tornio �s Kemi.

Lappf�ld felsz�ni form�it a lappf�ldi hegyek a tunturik hat�rozz�k meg. Ezek k�z�tt vannak Finnorsz�g legmagasabb cs�csai. A tunturik n�v�nyzete az �ghajlatt�l f�gg�en alakult ki. Sok az alpesi �s szubarktikus n�v�nyfaj, olyan n�v�nyek, sz�npomp�s vir�gok, amelyek sehol m�sutt nincsenek.

Az �n. Tunturi-lappi n�v�nyzete �sszel csod�latos sz�nekbe borul. A jelens�get a finnek "ruska"-nak nevezik. A finn lappf�ld �t f�ldrajzi t�jegys�gre oszthat�:
- A Kemi-Tornio-i ter�let a Botteni-�b�l �szaki r�sz�n tal�lhat�, jellemz�je 
az erd�vel szeg�lyezett lapos partvonal �s a dombos t�jk�p.
- A Tornio-foly� v�lgye a maga buja n�v�nyzet�vel.
- A k�z�p vagy erd�snek is h�vott Lappf�ld, ahol a vad �s mocsaras ter�letek 
uralkodnak, felv�ltva ezt �szakon a kop�r hegyoldalak.
- Az �szaki r�szen rengeteg kop�r hegyoldalt tal�lunk, melyek a messzi 
�szakon tundr�ba mennek �t. 
- "Finnorsz�g karja" (az orsz�g �szaknyugati ter�lete, mely Sv�dorsz�ggal �s 
Norv�gi�val hat�ros, �s egy karhoz hasonl�t) olyan ter�let, amit szeg�nyes 
veget�ci�, vad t�j�k �s lapos, f�k n�lk�li ter�letek jellemeznek.
A t�level� erd�k s�vja is erre a r�szre esik.

Lappf�ld �ghajlata a Golf-�ramlat �ltal szab�lyozott kontinent�lis, jellemz�en havas telekkel �s eg�szen meleg nyarakkal. Az �vszakok v�ltakoz�sai meglehet�sen nyilv�nval�k �s er�teljesek. Az �vszakok: tavasz, ny�r, �sz, kaamos (t�li  alkony) �s kb. 6 h�nap t�l.

A tavasz febru�r v�g�t�l m�jusig tart Lappf�ld�n. �prilis-m�jusban az olvad� h� morajl� patakokk� alakul az erd�kben �s a kop�r hegyoldalakon. Ugyanekkor a j�ggel fedett tavakon �s foly�kon a j�gzajl�s mutatja meg a term�szet pomp�zatos erej�t.
A v�lt�s hirtelen k�vetkezik - a f�k lev�lbe borulva v�rj�k a k�lt�z� madarakat az �szaki ny�rban. 
Az �szi lombozat v�r�sbe, narancsba, s�rg�ba �s a barna k�l�nb�z� �rnyalataiba �lt�zteti a t�jat. A r�vid�l� nappalok �s a cs�kken� h�m�rs�klet hat�s�ra meg�ll a szint�zis, a levelek z�ldje elkezd felbomlani, ez hozza l�tre a sz�npomp�s �szi lombozatot, a "ruska"-t. Ez az id�szak szeptember-okt�berre tehet�.

A sz�npomp�s �szi lombozatot a t�li alkony k�veti, amikor a nap nem megy t�l a horizonton 51 napon �t, ezt nevezik kaamos-nak, ez a sarki �jszaka ideje. Ezen id�szak �rdekes jelens�ge a sarki f�ny (Aurora Borealis vagy Northern Lights). A legenda szerint ilyenkor t�zr�ka halad �t az �gen, s nyom�ban k�l�nleges, sz�nes csillagpor keletkezik. Mondj�k, hogy amikor sarki f�ny t�nd�k�l az �gbolton, a n�k nem mehetnek ki kend� n�lk�l, mert e k�l�n�s jelens�g a hajukn�l fogva 
azonnal elragadja �ket.

A lappf�ldi term�szet elv�laszthatatlan r�szei a r�nszarvasok. Ezek f�lig-meddig szel�d szarvasok, amiket az ember h�zi�llatk�nt befogadott. A r�nszarvasok az �vszakok v�ltoz�s�nak megfelel�en v�ltozatj�k legel�iket. Tavasszal �s ny�ron f�leg a mocsaras ter�leteken vannak, �sszel a fenyveseket szeretik jobban. A ny�r folyam�n sz�n�t �s f�vet, valamint a bokrok leveleit eszik. T�len a 
feny�erd�kben tal�lhat� zuzm� �s moha alapvet�en fontos a l�tfenntart�sukhoz.  

Kb. 200 ezer r�nszarvas �l Lappf�ld�n �s hozz�vet�leg 6500 r�nszarvas tart� - csord�s. A tulajdonosok azonos�tani tudj�k a saj�t r�njeiket(?), az �llatok f�l�n elhelyezett speci�lis jellel.
A r�nszarvas a meg�lhet�s alapja: �lelem, ruh�zat, sz�ll�t�eszk�z. A hal�szat mellett a f� bev�teli forr�s a lappok sz�m�ra. Egy Helsinkiben �l� mond�s szerint a lapp eb�dje: egy szem krumpli, egy sz�l r�pa �s egy r�nszarvas.

Lappf�ld�n mindennapos ruha a n�pviselet. Az �gitestek sz�neit jelk�pezi, mert a s�mik a nap �s a hold l�nyainak, fiainak tartj�k magukat. A lappok n�pviselet�re s�rga-k�k-piros �ssze�ll�t�s a jellemz�. A k�l�nf�le csapatokhoz tartoz�sukat m�g ma is j�l meg lehet k�l�nb�ztetni a sapka form�j�r�l. A Tornio foly� v�lgy�ben �l� lapp f�rfiak pl. az �n. "n�gy sz�l sapk�j�t" haszn�lj�k: a sapka n�gy "karma" a n�gy vil�gt�j fel� n�z. 

A s�mi n�k jellegzetes fejviseletet hordanak. A falubeliek a fejreval� sz�n�r�l azonnal l�tj�k, hogy az adott h�lgy �zvegy-e, hajadon vagy m�r h�zas.

A legh�resebb szem�ly Lappf�ld�n a T�lap�, Korvatunturi-ban �l. � nem s�mi, de olyan r�g�ta �l Lappf�ld�n, hogy �lt�zete nagyon hasonl�t a s�mik�hoz. Pl. a mell�nye a rovaniemi r�gi� n�pi viselet�b�l val�.

http://www.tancsics.hu/~kovagi/diak/finnutikonyv/lappfold.htm