Lappföld a Skandináv-félsziget északi részén található.
Finnországból 98.937 km2 területet foglal el, ebből 5.880 km2-t víz borít.
203.000 a lakosság  összlétszáma, az átlagos népsűrűség 2,2 fő/km2. (A finn átlag 16,7) 
A bennszülött - számi - lakosság 7.000 fő körüli a finn Lappföldön. 
Fővárosa: Rovaniemi, 34.400 lakossal.
További nagyobb városok: Tornio és Kemi.

Lappföld felszíni formáit a lappföldi hegyek a tunturik határozzák meg. Ezek között vannak Finnország legmagasabb csúcsai. A tunturik növényzete az éghajlattól függően alakult ki. Sok az alpesi és szubarktikus növényfaj, olyan növények, színpompás virágok, amelyek sehol másutt nincsenek.

Az ún. Tunturi-lappi növényzete ősszel csodálatos színekbe borul. A jelenséget a finnek "ruska"-nak nevezik. A finn lappföld öt földrajzi tájegységre osztható:
- A Kemi-Tornio-i terület a Botteni-öböl északi részén található, jellemzője 
az erdővel szegélyezett lapos partvonal és a dombos tájkép.
- A Tornio-folyó völgye a maga buja növényzetével.
- A közép vagy erdősnek is hívott Lappföld, ahol a vad és mocsaras területek 
uralkodnak, felváltva ezt északon a kopár hegyoldalak.
- Az északi részen rengeteg kopár hegyoldalt találunk, melyek a messzi 
északon tundrába mennek át. 
- "Finnország karja" (az ország északnyugati területe, mely Svédországgal és 
Norvégiával határos, és egy karhoz hasonlít) olyan terület, amit szegényes 
vegetáció, vad tájék és lapos, fák nélküli területek jellemeznek.
A tűlevelű erdők sávja is erre a részre esik.

Lappföld éghajlata a Golf-áramlat által szabályozott kontinentális, jellemzően havas telekkel és egészen meleg nyarakkal. Az évszakok váltakozásai meglehetősen nyilvánvalók és erőteljesek. Az évszakok: tavasz, nyár, ősz, kaamos (téli  alkony) és kb. 6 hónap tél.

A tavasz február végétől májusig tart Lappföldön. Április-májusban az olvadó hó morajló patakokká alakul az erdőkben és a kopár hegyoldalakon. Ugyanekkor a jéggel fedett tavakon és folyókon a jégzajlás mutatja meg a természet pompázatos erejét.
A váltás hirtelen következik - a fák levélbe borulva várják a költöző madarakat az északi nyárban. 
Az őszi lombozat vörösbe, narancsba, sárgába és a barna különböző árnyalataiba öltözteti a tájat. A rövidülő nappalok és a csökkenő hőmérséklet hatására megáll a szintézis, a levelek zöldje elkezd felbomlani, ez hozza létre a színpompás őszi lombozatot, a "ruska"-t. Ez az időszak szeptember-októberre tehető.

A színpompás őszi lombozatot a téli alkony követi, amikor a nap nem megy túl a horizonton 51 napon át, ezt nevezik kaamos-nak, ez a sarki éjszaka ideje. Ezen időszak érdekes jelensége a sarki fény (Aurora Borealis vagy Northern Lights). A legenda szerint ilyenkor tűzróka halad át az égen, s nyomában különleges, színes csillagpor keletkezik. Mondják, hogy amikor sarki fény tündököl az égbolton, a nők nem mehetnek ki kendő nélkül, mert e különös jelenség a hajuknál fogva 
azonnal elragadja őket.

A lappföldi természet elválaszthatatlan részei a rénszarvasok. Ezek félig-meddig szelíd szarvasok, amiket az ember háziállatként befogadott. A rénszarvasok az évszakok változásának megfelelően változatják legelőiket. Tavasszal és nyáron főleg a mocsaras területeken vannak, ősszel a fenyveseket szeretik jobban. A nyár folyamán szénát és füvet, valamint a bokrok leveleit eszik. Télen a 
fenyőerdőkben található zuzmó és moha alapvetően fontos a létfenntartásukhoz.  

Kb. 200 ezer rénszarvas él Lappföldön és hozzávetőleg 6500 rénszarvas tartó - csordás. A tulajdonosok azonosítani tudják a saját rénjeiket(?), az állatok fülén elhelyezett speciális jellel.
A rénszarvas a megélhetés alapja: élelem, ruházat, szállítóeszköz. A halászat mellett a fő bevételi forrás a lappok számára. Egy Helsinkiben élő mondás szerint a lapp ebédje: egy szem krumpli, egy szál répa és egy rénszarvas.

Lappföldön mindennapos ruha a népviselet. Az égitestek színeit jelképezi, mert a sámik a nap és a hold lányainak, fiainak tartják magukat. A lappok népviseletére sárga-kék-piros összeállítás a jellemző. A különféle csapatokhoz tartozásukat még ma is jól meg lehet különböztetni a sapka formájáról. A Tornio folyó völgyében élő lapp férfiak pl. az ún. "négy szél sapkáját" használják: a sapka négy "karma" a négy világtáj felé néz. 

A sámi nők jellegzetes fejviseletet hordanak. A falubeliek a fejrevaló színéről azonnal látják, hogy az adott hölgy özvegy-e, hajadon vagy már házas.

A leghíresebb személy Lappföldön a Télapó, Korvatunturi-ban él. Ő nem sámi, de olyan régóta él Lappföldön, hogy öltözete nagyon hasonlít a sámikéhoz. Pl. a mellénye a rovaniemi régió népi viseletéből való.

http://www.tancsics.hu/~kovagi/diak/finnutikonyv/lappfold.htm