A finn fomatervez�s fogalms az 1950-es �vekben sz�letett els�sorban Tapio Wirkkala, Timo Sarpaneva �s Kaj Franck nagy sikert aratott, rendk�v�l j� min�s�g� term�keinek �s m�t�rgyainak

k�sz�nhet�en. Az alapok azonban a sz�zadfordul�hoz, a nemzeti romantika korszak�hoz k�thet�k. A Finn Iparm�v�szeti Egyes�letet 1875-ben alap�tott�k eredetileg k�zm�ves iskolak�nt, melyb�l azt�n kifejl�d�tt a h�res Iparm�v�szeti F�iskola. A m�sodik vil�gh�bor� ut�n Finnorsz�gnak sz�ks�ge volt valami �j, modern, nemzetk�zi identit�sra. Erre a kih�v�sra a m�v�sz-tervez�k kit�n� v�laszt adtak. Az 1950-es 1960-as �vekben a mil�n�i trienn�l�kon a finn iparm�v�szet nagy �tt�r�st �rt el, a finnek fant�ziad�s egyszer�s�ge �ri�si figyelmet keltett.

Kaj Franck 1948-ban tervezte a Kilta �tk�szletet

A trienn�l�k siker�nek el�zm�nyei voltak Alvar Aalto innovat�v b�torai �s �vegt�rgyai az 1930-as �vekben, melyekre a nemzetk�zi m�dia is felfigyelt. Ekkor sz�letett pl. az Aalto-v�za, mely k�s�bb a finnek egyik jelk�p�v� v�lt. A trienn�l�k term�se viszont a Domus-sz�k, a Kilta-k�szlet, a Muurame-b�tor, a Fiskars-oll�, a Marimekko-szoknya. Az 1970-es �vekben megjelen� alapanyagok, a m�anyag �s az �vegsz�l, �j lehet�s�get k�n�ltak a sz�nek �s a form�k tekintet�ben. Yrj� Kukkapuro, Eero Aarnio kerek form�i �s hars�ny sz�nei megh�d�tott�k a vil�got. Az 1980-as �vekben a tervez�k visszat�rtek a f�hoz, illetve a f�met a f�val kombin�lt�k. Ugyanebben az �vtizedben az ipari formatervez�s szerepe egyre n�vekedett, a k�pz�m�v�sz vezette tervez�sr�l �tt�rtek a term�kfejleszt�si csoportok alkalmaz�s�ra, melyben a formatervez� csup�n egy volt a szakemberek a csapat�ban. Az 1990-es �vekben a formatervez�s hangs�lyos szerephez jutott a term�kfejleszt�s sor�n. Erre az id�re tehet� a finn glob�lis term�kek megjelen�se: Nokia, Suunto, Metsopaper, Ponsse, Polar.

A vizu�lis m�v�szeti oktat�s Finnorsz�gban igen fejlett �s sz�lesk�r�. A formatervez�k soha nem voltak udvari vagy f��ri m�v�szek, nekik mindig is meg kellett k�zdeni�k a napi gondokkal. Ebb�l sz�letett meg az �szinte finn formatervez�s hagyom�nya. A finn t�rgyak olyanok mint a finn term�szet: egyszer�ek, tiszt�k, h�v�sek, n�ha zordak is. A hideg �s nyugodt form�k fejlett technol�gi�t rejtenek. Az ut�bbi �vekben a finn formatervez�k �rdekl�d�se egyre ink�bb a fejlett technol�giai term�kek, r�szegys�gek, g�pek, k�sz�l�kek fel� fordult, de tov�bbra is kedvelik a haszn�lati t�rgyakat, ed�nyeket is.

Nemzetk�zi kutat�sok szerint a finn design napjainkban rendk�v�l versenyk�pes, mert egyes�l benne a sz�m�t�stechnikai tud�s, az innov�ci�, a magas sz�nvonal� kutat�s �s oktat�s. Ez adja a versenyk�pess�g �s az ipari termel�s siker�nek alapj�t most �s a j�v�ben. Az �j �vezredben az ipari formatervez�s egyre fontosabb t�nyez�je lesz a versenyk�pess�gnek, hiszen manaps�g m�r t�bbnyire a k�lseje alapj�n v�lasztjuk a term�ket.

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39348&contentlan=28&culture=hu-HU