Az �r�sbelis�g kezdete a 13. sz�zadig ny�lik vissza. A sok �vsz�zados sv�d uralom miatt a finn irodalom sv�d nyelv� m�veket is mag�ba foglal. A r�mai katolikus egyh�z �ltal l�tes�tett k�nyvt�rakban legink�bb latin nyelv� egyh�zi m�veket tartottak.

Az egyh�zi �let k�zpontja Turku volt. J�ns Budde szerzetes nev�hez f�z�dik az els� sv�d bibliaford�t�s �s a legend�kat �s vall�sos t�rt�neteket tartalmaz� „J�ns Buddes bok”.

A 16. sz�zadban a reform�ci� t�rt h�d�tott mag�nak. Mikael Agricola turkui p�sp�k alapozta meg a finn nyelv� irodalom elterjed�s�t. Agricola 1540 k�r�l jelentette meg az els� finn �b�c�sk�nyvet, 1541-ben pedig bibliaford�t�sokat. �vsz�zadokon �t csak egyh�zi c�lokra haszn�lt�k a finn nyelvet, ez�rt t�bbnyire csak pr�dik�ci�k �s zsolt�rok jelentek meg finn�l.

1627-ben bizotts�got hoztak l�tre a teljes Biblia leford�t�s�ra, 1642-ben Stockholmban adt�k ki a teljes szent�r�st, amelyben a finn nyelv m�r magas fejletts�gi szintet �rt el, �gy seg�tette a vil�gi pr�za �s l�ra megsz�let�s�t. 1640-ben alap�tj�k meg a turkui egyetemet.

A sv�d uralom alatt egyetlen vil�gi t�m�j� versgy�jtem�ny jelenik meg G.J. Calamnius toll�b�l: „Kis finn dalosk�nyv”. A turkui egyetem a 18. sz�zad m�sodik fel�t�l a finn nyelv �s irodalom v�d�b�sty�ja lett. A fennofil mozgalom a n�pk�lt�szet �s a nyelv kutat�s�t �szt�n�zte.

1828-ban az egyetem Turkub�l Helsinkibe k�lt�z�tt. Az 1820-as �vekig a finnorsz�gi sv�d nyelv� irodalom nem nagyon t�rt el a sv�dorsz�git�l. Johan Ludwig Runeberg az els� finn nemzeti k�lt�, b�r sv�d nyelven �rt. Verseit �titatja a hazaszeretet �s a romantika.

A finnek m�r a 17. �s 18. sz�zadban is gy�jt�tt�k a n�pk�lt�szeti alkot�sokat, �nekelt verseket, azonban ezek nem alkottak egys�ges eposzt. Gy�keres v�ltoz�st hozott Elias L�nnrot Kaleval�ja, amely �ri�si hat�st gyakorolt a finn nemzeti tudatra �s minden m�v�szeti �gra.

A 19. sz�zad m�sodik fel�t�l a romantika hanyatl�s�val el�ret�r a realizmus. Ekkor jelennek meg Aleksis Kivi toll�b�l az els� finn nyelv� reg�nyek („A h�t testv�r”, 1870) �s dr�m�k. 1939-ben Nobel-d�jat kap Frans Eemil Sillanp�� Silja c�m� reg�ny��rt. Mika Waltari a t�rt�nelmi reg�ny mestere (Szinuhe, Mikael).

A nagy pr�za�r�k k�z�tt eml�tend� m�g Veijo Meri (Manilak�t�l), �s V�in� Linna (A sarkcsillag alatt, Ismeretlen katona). Tove Jansson vil�gh�r� gyermekk�nyv�r� (Var�zskalap a M�minv�lgyben, A l�thatatlan kisgyerek). Eino Leino – „a finn Ady” – szimbolista st�lus� k�lt�.

1997-t�l a finn kult�ra n�pszer�s�t�s�t v�llalta mag�ra Magyarorsz�gon a Polar Alap�tv�ny. Seg�ts�g�kkel jelent meg Maiju Lassila „A k�lcs�nk�rt gyufa” c�m� reg�nye, Lassi Nummi „Requiem” c�m� vesrciklusa, a kisebbs�gi l�t gy�trelmeit �br�zol� Antti Javala-reg�ny, az „Aszfaltvir�g”, Leena Krohn novell�i �s t�bb Mika Waltari reg�ny.

http://www.hbmk.hu/EU25/finn/irodalom.html