Ritk�n fordul el�, hogy a f�v�ros az orsz�g kapuja is egyben. Mivel azonban nemigen megy senki sz�razf�ldi �ton Finnorsz�gba, csaknem valamennyi �t Helsinkin �t vezet. Aki haj�val �rkezik, mindj�rt a  v�ros sz�v�ben tal�lja mag�t - a kik�t� k�zvetlen�l a piact�r mellett fekszik, ahol az Espalansi, a f�v�ros pomp�s bevas�rl�utc�ja kezd�dik. A rep�l�vel �rkez�k is hamar a k�zpontba juthatnak: a belv�rost�l 20 km-re �szakra fekv� nemzetk�zi Vantaa rep�l�t�rr�l rep�l�t�ri buszj�rat viszi be �ket 35 perc alatt a f�p�lyaudvarhoz.

Helsinki egyszerre t�nik nagynak �s kicsinek att�l, hogy a v�ros be�p�tetts�ge leveg�s, az �p�letek k�z�tt sok a v�z �s a z�ldter�let, a lak�negyedek kiterjedtek - noha Helsinkinek csup�ncsak j� f�lmilli� lakosa van. M�sfel�l azonban m�gsem t�nik a v�ros nagynak, mert nem felh�karcol�k sorj�znak benne. Mindez els�sorban a h�res finn �p�t�szeknek k�sz�nhet�, akik eg�szen saj�tos, vil�gos st�lust fejlesztettek ki, amely annak ellen�re, hogy helyenk�nt m�r-m�r monument�lisnak t�nik, �sszhangban �ll a term�szettel. A k�zpontban �llva tekintet�nk akad�lytalanul p�szt�zhatja a tengert, amelyb�l sziklaszigetek emelkednek ki elsz�rtan itt-ott.

 Sokf�le m�dja van annak, hogy Helsinkit felfedezz�k. V�rosmagja nem t�l nagy, gyalogosan is k�nyelmesen bebarangolhat�. Szokatlan, de melegen aj�nlott m�dja a v�rossal val� ismerked�snek a villamossal (3T vonal) tett v�rosn�z� �t. Elegend� hozz� egy k�z�ns�ges jegy, a jegy�rus�t� helyeken k�s�r�f�zetet is adnak hozz�, amelyben angolul �s n�met�l is megtal�ljuk a vonalon fekv� nevezetess�gek le�r�s�t. V�rosn�z� buszok a d�li kik�t�t�l �s az Esplanadir�l indulnak, a s�tahaj�k pedig a kik�t�b�l. Gyalogos v�rosn�z� s�t�k indulnak "t�rt�nelmi Helsinki" �s "orosz m�lt" c�mmel.

Miel�tt 1917-ben elnyerte f�ggetlens�g�t, Finnorsz�gnak el�bb �t kellett v�szelnie az 500 �ves sv�d, majd az ezt k�vet� egy �vsz�zados orosz elnyom�st. Ezek a vegyes - nyugati, majd pedig keleti - hat�sok jelent�sen hozz�j�rultak Helsinki arculat�nak megform�l�s�hoz. A telep�l�st 1550-ben alap�totta Gustav Vasa sv�d kir�ly, �m a monument�lis v�rosk�zpont kialak�t�sa a 19. sz�zad elej�re maradt. E munk�t - k�rz�vel �s vonalz�val - j�szer�vel egyetlen nagy �p�t�sz, a n�met sz�let�s� Carl Ludvig Engel v�gezte el. Els� megb�z�sa az �j k�zigazgat�si k�zpont fel�p�t�se volt, ezt a sz�kesegyh�z, szen�tus, egyetem �s egyetemi k�nyvt�r k�vette. Engel neoklasszikus munk�i egy�bk�nt Szentp�terv�rott �s Tallinban is l�that�k. Id�vel Helsinki a nemzeti meg�jul�si mozgalmaknak is k�zpontj�v� lett. Hazai �p�t�szek t�ntek fel - Eliel Saarinen �s Alvar Aalto -, majd a f�ggetlens�g 1917-es kiv�v�sa ut�n a finn funkcionalizmus l�pett a szecesszi� hely�re Helsinki meghat�roz� �p�t�szeti st�lusak�nt.

Semmi sem v�dte meg a v�rost az 1944-es kiterjedt orosz l�git�mad�sokt�l, amik�nt a l�zas, �s nem mindig j�ra vezet� h�bor� ut�ni �jj��p�t�s sz�rnysz�l�ttjeit�l sem. Mindamellett a v�ros tenger mell�ki helyzete meghat�roz� szerepet j�tszott Helsinki r�gi f�ny�nek vissza�ll�t�s�ban. M�ra a finn f�v�ros nem csup�n kik�t�v�rosk�nt jelent�s, de a haj�gy�rt�snak �s a nemzetk�zi t�rgyal�soknak is fontos k�zpontja.

http://www.viita.eoldal.hu/cikkek/utazas/