A Nokia sikerei el�rel�t�s �s n�h�ny szerencs�s egybees�s eredm�nyek�ppen j�ttek l�tre. Az eredeti c�g m�r kezdetekt�l fogva �tt�r� jelleg� tev�kenys�get v�gzett, hiszen 1865-ben l�trehozta Finnorsz�g els� mechanikus cellul�zgy�r�t, hamarosan pap�rgy�rt�ssal is foglalkozott. Az 1920-as �vekben piacvezet� k�bel- �s gumigy�rak csatlakoztak a c�gcsoporthoz. Az 1950-es �vekben Bj�rn Westerlund vez�rigazgat� b�lcs el�rel�t�ssal �gy �t�lte meg, hogy n�h�ny �zlet�guk n�veked�si kil�t�sai korl�tozottak lesznek, helyett�k a helsinki k�belgy�rban elektronikai r�szleget ind�tott be.

Ezut�n a pr�b�lkoz�sok �s kudarcok hossz� �vei k�vetkeztek, a Nokia elektronikai �zlet�ga tizen�t �ven �t vesztes�ges volt. Humorosan a c�g "r�koszt�ly�nak" vagy "egyetem�nek" h�vt�k. �m valamennyi hiba �s k�s�rlet fokozatosan be�p�lt a c�g tud�s�llom�ny�ba �s komoly szakemberg�rda is �sszegy�lt. Term�szetesen nem �rtottak az �llami megrendel�sek �s a technol�giai t�mogat�sok sem.

Az 1970-es �vek v�g�n a Nokia �s a telev�zi�kat gy�rt� Salora k�z�sen mobiltelefonok el��ll�t�s�ba kezdtek, majd a nyolcvanas �vekben a Salora beolvadt a Noki�ba. Ugyanebben az id�szakban a Nokia megszerezte az �llami tulajdon� Televa h�l�zatfejleszt�s�nek feladat�t. A Nokia nem minden l�p�se volt ilyen sikeres a vil�gels� mobiltelefongy�rt�v� v�l�s fel� vezet� �ton: a nyolcvanas �vekben megv�s�rolta a n�met SEL nagym�ret� telev�z�gy�rt� kapacit�s�t, de k�s�bb k�nytelen volt felhagyni ezzel a tev�kenys�ggel. A Nokia sz�m�t�g�pgy�rt�si �zlet�g�t is eladta az ICL-nek.

Az 1990-es �vek elej�n a Nokia komoly v�ls�gban ker�lt, �m az �j vez�rigazgat�, Jorma Ollila minden m�s tev�kenys�g felad�sa mellett a mobiltelefongy�rt�st �s a h�l�zat�p�t�st helyezte a k�z�ppontba. A v�llalatcsoport ekkor kezdte meg a cs�csra vezet� �tj�t, amelyet megk�nny�tett, hogy a kism�ret� finn t�vk�zl�si piacot kor�n felszabad�tott�k. Ennek eredm�nyek�ppen a vil�gon az els� GSM-telefonbesz�lget�s�t Finnorsz�gban folytatt�k 1991-ben.

A vil�g mobiltelefon-piaca rendk�v�l gyors fejl�d�snek indult a kilencvenes �vek k�zep�n. A Nokia lett az els� sz�m� c�g, amely minden f�ldr�szen gy�rakat �s �zleteket nyitott. 1995-ben komoly logisztikai v�ls�got kellett azonban megoldania hat�kony m�veleti rendszerek bevezet�s�vel. Ily m�don a v�llalat a 21. sz�zad k�sz�b�n, a forrong� glob�lis t�vk�zl�si piac megtorpan�sakor �s a k�m�letlen nemzetk�zi �rverseny ellen�re is nyeres�ges maradt. Sz�mos m�s finn c�g a Nokia besz�ll�t�jak�nt jutott ki a vil�gpiacra, mint p�ld�ul a mobiltelefon-burkolatokat gy�rt� Perlos, vagy a besz�ll�t�k�nt m�k�d� Elcoteq.

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39345&contentlan=28&culture=hu-HU