A Nokia sikerei előrelátás és néhány szerencsés egybeesés eredményeképpen jöttek létre. Az eredeti cég már kezdetektől fogva úttörő jellegű tevékenységet végzett, hiszen 1865-ben létrehozta Finnország első mechanikus cellulózgyárát, hamarosan papírgyártással is foglalkozott. Az 1920-as években piacvezető kábel- és gumigyárak csatlakoztak a cégcsoporthoz. Az 1950-es években Björn Westerlund vezérigazgató bölcs előrelátással úgy ítélte meg, hogy néhány üzletáguk növekedési kilátásai korlátozottak lesznek, helyettük a helsinki kábelgyárban elektronikai részleget indított be.

Ezután a próbálkozások és kudarcok hosszú évei következtek, a Nokia elektronikai üzletága tizenöt éven át veszteséges volt. Humorosan a cég "rákosztályának" vagy "egyetemének" hívták. Ám valamennyi hiba és kísérlet fokozatosan beépült a cég tudásállományába és komoly szakembergárda is összegyűlt. Természetesen nem ártottak az állami megrendelések és a technológiai támogatások sem.

Az 1970-es évek végén a Nokia és a televíziókat gyártó Salora közösen mobiltelefonok előállításába kezdtek, majd a nyolcvanas években a Salora beolvadt a Nokiába. Ugyanebben az időszakban a Nokia megszerezte az állami tulajdonú Televa hálózatfejlesztésének feladatát. A Nokia nem minden lépése volt ilyen sikeres a világelső mobiltelefongyártóvá válás felé vezető úton: a nyolcvanas években megvásárolta a német SEL nagyméretű televízógyártó kapacitását, de később kénytelen volt felhagyni ezzel a tevékenységgel. A Nokia számítógépgyártási üzletágát is eladta az ICL-nek.

Az 1990-es évek elején a Nokia komoly válságban került, ám az új vezérigazgató, Jorma Ollila minden más tevékenység feladása mellett a mobiltelefongyártást és a hálózatépítést helyezte a középpontba. A vállalatcsoport ekkor kezdte meg a csúcsra vezető útját, amelyet megkönnyített, hogy a kisméretű finn távközlési piacot korán felszabadították. Ennek eredményeképpen a világon az első GSM-telefonbeszélgetését Finnországban folytatták 1991-ben.

A világ mobiltelefon-piaca rendkívül gyors fejlődésnek indult a kilencvenes évek közepén. A Nokia lett az első számú cég, amely minden földrészen gyárakat és üzleteket nyitott. 1995-ben komoly logisztikai válságot kellett azonban megoldania hatékony műveleti rendszerek bevezetésével. Ily módon a vállalat a 21. század küszöbén, a forrongó globális távközlési piac megtorpanásakor és a kíméletlen nemzetközi árverseny ellenére is nyereséges maradt. Számos más finn cég a Nokia beszállítójaként jutott ki a világpiacra, mint például a mobiltelefon-burkolatokat gyártó Perlos, vagy a beszállítóként működő Elcoteq.

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39345&contentlan=28&culture=hu-HU