A finn mvszet aranykornak nevezett idszak - a XIX. szzad msodik fele egszen az 1910-es vekig - a nemzeti identits keressnek s kimunklsnak peridusa volt. A finn mvszek inspircit keresve tettek utakat Eurpba. Az aranykor elnevezs azon fejlds megjellsre szilrdult meg a finn kpzmvszetben, melynek cscspontjt Albert Edelfelt (1854-1905), Pekka Halonen (1865-1933), Juho Rissanen (1873-1950) s Akseli Gallen-Kallela (1865-1931) jelentik. Az aranykor nvvel illetett idszakra jellemz, hogy a klnbz mvszeti gak kztt szoros s gymlcsz kapcsolatok llnak fenn, gy volt ez Finnorszgban is, pldul a a kpzmvszet s a zenemvszet terletn. A korszak n-alkoti kzl emltsk meg Helene Schjerfbeck (1862-1945) nevt, aki szvesen brzolt htkznapi tmkat rzkeny, ttetsz sznekkel. A betegsgbl lbadoz gyermeket bemutat Toipilas c. festmnyt maga is nagyon szerette. Schjerfbeck gyakran ksztett narckpet, ezeken meghkkent btorsggal mutatja meg az regedst, trja fel nmagt msok eltt.
Az aranykor nemzeti irnyt kveten a finn mvszek j nemzetkzi hatsok fel fordultak, a fiatal s bohm alkotk pedig felrztk a mvszeti letet. Pldul Tyko Sallinen (1879-1955) expresszv mvei, melyek erteljes s gyakran durva vlemnyt mondanak ltalban a finnsgrl, emberekrl, tjrl, nemzeti vonsokrl. Sallinen sr, nyers sznei igen jellegzetesek.
A nemzeti romantika utni realizmus hatssal volt az 1900-as vek elejnek szobrszatra. Legfontosabb alkoti: Alpo Sailo (1877-1955) s Yrj Liipola (1881-1971), akik hossz idt tltttek Magyarorszgon, valamint a sokig Prizsban l Ville Vallgren (1855-1940). A taln legismertebb finn szobrsz, Win Aaltonen (1894-1966) mvein a kubizmus hatsa is rezhet.
A festszetben az 1950-es vektl kezdden sok modernista irny jelentkezett. Sam Vanni (1908-1992) kpeit az egyenletes, tiszta szn-fellet s a btor kompozci jellemzi. Az 1970-es vekben megersd konstruktivizmus kpviseli kzl emltst rdemel Lars-Gunnar Nordstrm (1924-), Matti Kujasalo (1946-); a pop-s op-art irnyzatbl Paul Osipow (1939-).
Az utbbi vek j jelensgei a krnyezet, fogalom, tr, vide-mvszet s a performance.
http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39348&contentlan=28&culture=hu-HU
|