Az uráli nyelvcsalád balti-finn ágához tartozó finn nyelv a magyar után a nyelvcsalád második legnépesebb tagja. A finnugor eredetű szavak mellett sok a svéd vagy orosz kölcsönszó. Ennek nemcsak a földrajzi közelség az oka, hanem az is, hogy az ország svéd illetve orosz fennhatóság alatt is

A hagyományos lapp ruhát manapság csak ünneplőként viselik

állt a történelem folyamán, így ez a két nyelv a közigazgatás nyelve is volt. Manapság a legtöbb átvétel az angolból történik.

Finnország hivatalos nyelve a finn és a svéd. Az ország lakosainak valamivel több mint 90 százaléka beszéli a finnt anyanyelveként, a svéd anyanyelvűek aránya 6 százalék. A svéd nyelv hivatalos helyzetének okai a történelemben keresendők: Finnország a XIII. századtól 1809-ig a Svéd Birodalom része volt.

Finnország területének több mint egyharmada az Északi Sarkkörön túl fekszik. Ez a terület a számik (lappok) otthona. A számi nyelv az ország egyik őslakos kisebbségének nyelve. A finnországi számik lélekszáma 6 500 fő, a számi nyelvet mintegy 1 700 fő beszéli anyanyelveként.

Európai mértékkel mérve viszonylag kevés külföldi él Finnországban. Az ország népességének csupán két százaléka külföldi állampolgár. Többségük a fővárosban vagy más nagyvárosban él.

A népesség 20 legnagyobb csoportja anyanyelv szerint (2009. december 31-diki adat):

2009. végén Finnországban 1 442 magyar származású ember élt. 

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39344&contentlan=28&culture=hu-HU#Városok