Finn �p�t�szeten szinte kiv�tel n�lk�l modern �p�t�szetet �rt�nk, az ut�bbi sz�z �v �p�tett k�rnyezet�t. A finn �p�let�llom�ny meglehet�sen fiatal, csup�n kb. 13 sz�zal�k�t �p�tett�k 1920 el�tt. Az 1800-as �veket megel�z� id�kb�l egy�ltal�n nem maradt fenn tervrajz, �s m�g azt k�vet�en is csak ritk�n k�sz�tettek alaprajzokat. �gy Finnorsz�g eset�ben nem besz�lhet�nk akad�miai hagyom�nyokr�l, legal�bbis abban az �rtelemben nem, mint Magyarorsz�gon. Ennek hi�nya azonban megk�nny�tette az �j hat�sok befogad�s�t, �gy a finn �p�t�szet a kezdetekt�l fogva nyitott kult�ra. Az �p�t�szeti formanyelv v�ltoz�s�val �rz�keltett�k a modern �s dinamikus t�rsadalom kialakul�s�t. Az �p�t�szek k�pz�se az 1800-as �vekben indult meg, a n�k kezdett�l fogva r�szt vehettek az oktat�sban. Signe Hornborg egyike volt a vil�g els� n�i �p�t�szeinek, Wivi L�nn pedig az 1900-as �vek elej�nek meghat�roz� egy�nis�ge.

A finn �p�t�szet nagy nemzetk�zi �tt�r�st �rt el a m�sodik vil�gh�bor�t k�vet� ujj��p�t�s idej�n, de legink�bb az 1950-es �vekben. A siker alapj�t azonban 50 �vvel kor�bban, az orsz�g f�ggetlen felemelked�s�vel teremtett�k meg. J.M.Richardson, angol �p�t�szeti kritikus, m�r az 1930-as �vekben felfedez� utakat tett Finnorsz�gba, �s tapasztalatair�l k�nyvekben sz�molt be a sz�les nagyk�z�ns�gnek. Az �j �vsz�zad nem hozott hatalmas v�ltoz�sokat az �p�t�szet szimbolikus szerep�ben, hiszen feladata tov�bbra is az egys�ges finn kult�ra bemutat�sa volt. Egy szak�rt� v�lem�nye szerint a vil�gon nem tal�lni m�g egy, a finnhez hasonl�, homog�n �p�t�szeti kult�r�t, amely ugyanakkor nagyon sokoldal� �s magas sz�nvonal�.

Hagyom�ny Finnorsz�gban, hogy �p�t�szet�nk sz�vesen befogadja a nemzetk�zi hat�sokat. Pl. a n�met Carl Ludwig Engel (1778-1840) �p�tette Helsinki szinte valamennyi monument�lis �p�let�t, �s � tervezte meg az eg�sz v�rosk�pet. A k�lcs�nhat�s napjainkban is zajlik, de term�szetesen most m�r a m�sik ir�nyba is.

Az Aalto tervezte Finlandia h�z

Alvar Aalto(1898-1976) k�ts�gtelen�l a nemzetk�zileg legismertebb finn �p�t�sz, a funkcinalizmus k�pvisel�je. Korai munk�ss�g�nak legismertebb akot�sa a paimioi t�d�szanat�riuma (1933), p�ly�j�nak utols� remekm�veir�l eml�t�st �rdemel t�bbek k�z�tt az �n. feh�r korsz�k legismertebb k�pvisel�je a Finlandi h�z (1971), amely a legt�bb magyar sz�m�ra ismer�s lett az 1975-�s Eur�pai Biztons�gi �rtekezlet (EBE�) helysz�n�r�l.

A mai finn �p�t�szet sz�p p�ld�i k�z�l �rdemes kiemelni a berlini nagyk�vets�get, amelyet 2001-ben a vil�g legjobb �p�let�v� v�lasztottak. Fiatal tervez�i: Rauno Lehtinen, Pekka M�ki, Toni Peltola. M�s ismert �s nagyhat�s� finn �p�t�szek pl. Eliel Saarinen, Erik Bryggman, Raili �s Reima Pietil�, Kristina Gullichsen, Juha Leivisk�, Antti-Matti Siikala, Sarlotta Narjus.

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39348&contentlan=28&culture=hu-HU