Finn építészeten szinte kivétel nélkül modern építészetet értünk, az utóbbi száz év épített környezetét. A finn épületállomány meglehetősen fiatal, csupán kb. 13 százalékát építették 1920 előtt. Az 1800-as éveket megelőző időkből egyáltalán nem maradt fenn tervrajz, és még azt követően is csak ritkán készítettek alaprajzokat. Így Finnország esetében nem beszélhetünk akadémiai hagyományokról, legalábbis abban az értelemben nem, mint Magyarországon. Ennek hiánya azonban megkönnyítette az új hatások befogadását, így a finn építészet a kezdetektől fogva nyitott kultúra. Az építészeti formanyelv változásával érzékeltették a modern és dinamikus társadalom kialakulását. Az építészek képzése az 1800-as években indult meg, a nők kezdettől fogva részt vehettek az oktatásban. Signe Hornborg egyike volt a világ első női építészeinek, Wivi Lönn pedig az 1900-as évek elejének meghatározó egyénisége.

A finn építészet nagy nemzetközi áttörést ért el a második világháborút követő ujjáépítés idején, de leginkább az 1950-es években. A siker alapját azonban 50 évvel korábban, az ország független felemelkedésével teremtették meg. J.M.Richardson, angol építészeti kritikus, már az 1930-as években felfedező utakat tett Finnországba, és tapasztalatairól könyvekben számolt be a széles nagyközönségnek. Az új évszázad nem hozott hatalmas változásokat az építészet szimbolikus szerepében, hiszen feladata továbbra is az egységes finn kultúra bemutatása volt. Egy szakértő véleménye szerint a világon nem találni még egy, a finnhez hasonló, homogén építészeti kultúrát, amely ugyanakkor nagyon sokoldalú és magas színvonalú.

Hagyomány Finnországban, hogy építészetünk szívesen befogadja a nemzetközi hatásokat. Pl. a német Carl Ludwig Engel (1778-1840) építette Helsinki szinte valamennyi monumentális épületét, és ő tervezte meg az egész városképet. A kölcsönhatás napjainkban is zajlik, de természetesen most már a másik irányba is.

Az Aalto tervezte Finlandia ház

Alvar Aalto(1898-1976) kétségtelenül a nemzetközileg legismertebb finn építész, a funkcinalizmus képviselője. Korai munkásságának legismertebb akotása a paimioi tüdőszanatóriuma (1933), pályájának utolsó remekműveiről említést érdemel többek között az ún. fehér korszák legismertebb képviselője a Finlandi ház (1971), amely a legtöbb magyar számára ismerős lett az 1975-ös Európai Biztonsági Értekezlet (EBEÉ) helyszínéről.

A mai finn építészet szép példái közül érdemes kiemelni a berlini nagykövetséget, amelyet 2001-ben a világ legjobb épületévé választottak. Fiatal tervezői: Rauno Lehtinen, Pekka Mäki, Toni Peltola. Más ismert és nagyhatású finn építészek pl. Eliel Saarinen, Erik Bryggman, Raili és Reima Pietilä, Kristina Gullichsen, Juha Leiviskä, Antti-Matti Siikala, Sarlotta Narjus.

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39348&contentlan=28&culture=hu-HU