A helsinki vastllomstl szakra fordulva, a Mannerheimintin kell elindulni. Jobboldalt a Kiasmaterl el, a kortrs mvszet mzeuma, amely 1998-ban nyitotta meg kapuit. A vaktan fehr ptmny, Steven Holl amerikai ptsz munkja, a modern Helsinki jelkpe.
Az plet kzvetlen kzelben ll Mannerheim tbornagy bronz lovas szobra, amelyen furcsa fnyek tkrzdnek az jszaka sttjben.
A Kiasma mgtt vadonatj vegcsoda, a Sanomatalo magasodik, ahol Helsinki kt vezet napilapjnak szerkesztsge kapott itt helyet. A meglep ptmny leginkbb rllomsra emlkeztet. Falai kztt mkdik az Iparmvszeti bemutatterem, ahol klnfle ingyenes killtsokat lehet megtekinteni.
A funkcionalista ptszethez kt msik ptmny is csatlakozik, a Lasipalatsi (vegpalota), ami a Mannerheimintie tloldaln lthat, valamint az egykori Tennispalatsi (Teniszpalota) a buszplyaudvar msik vgben. A Lasipalatsit gondos feljtssal varzsoltk t mdiakzpontt, ahol Internet-kvz, televzi stdik, mozi, valamint finom presszk s ttermek kaptak helyet.
A Tennispalatsi az 1952-es olimpia alkalmbl plt, s jelenleg itt zemel az orszg legnagyobb multiplex mozija (14 teremmel), emellett kt mzeum is megtekinthet: a Vrosi Kpzmvszeti Mzeum s a Kultrk Mzeuma.
A Kiasmval szemkzt lthat az Eduskuntatalo(Parlament), ami 1925-1930-ban plt. Hatsos grnit lpcssorrl, valamint 14 szrke grnitoszlopbl ll homlokzatrl mr messzirl felismerhet.
http://www.viita.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/kiasma---helsinki.html
|