Farsangi szok�sok

A r�gi id�kben dombtet�kr�l sz�nk�ztak le az emberek, �s min�l messzebb siklott a sz�nk�, ann�l hosszabbra n�tt a len ny�ron. M�g feln�tt asszonyok is �zt�k ezt a szok�st, ma m�r csak a gyerekek sz�rakoz�sa.

Jellegzetes farsangi �tel volt a diszn�cs�lk�s bors�leves, a hiedelmek szerint min�l t�bb zs�r �szott a leves felsz�n�n, ann�l „zs�rosabb” lett az �v. Ma m�r ink�bb kal�cst�szt�b�l s�tnek zs�ml�t, amit marcip�nnal, lekv�rral �s tejsz�nhabbal d�sz�tenek, ez a laskiaspulla.

Vir�gvas�rnap �s H�sv�t

A H�sv�tot megel�z� Vir�gvas�rnapon a gyerekek h�sv�ti boszork�nyoknak �lt�znek, �s verseket szavalva j�rnak h�zr�l-h�zra. Cser�be �dess�get vagy p�nzt kapnak aj�nd�kba.

A H�sv�tot (p��si�inem) a nagyp�nteki (pitk�perjantai), �s a h�sv�ti (els� �s m�sodik napi) �nnepek jelentik. H�sv�tkor a csal�d toj�st fest, �s f�vet n�veszt a h�zban elhelyezett t�lc�kon.

Szent Valborg napja

�prilis 31-�n – Sv�dorsz�ghoz hasonl�an – itt is meg�nneplik Szent Valborg napj�t. Az egyetemi di�kok felveszik feh�r sapk�jukat �s pezsg�t isznak a parkokban. Az �regdi�kok is kapcsol�dnak az esem�nyekhez, aki valaha is �retts�gizett, el�veszi f�ltve �rz�tt di�ksapk�j�t.

Este a di�kok Helsinkiben megm�ssz�k a Havis Amanda nev� szobrot, �s az, aki a legf�rg�bb, felteszi a szobor fej�re az �retts�gizetteket megillet� sapk�t.

A farsangi jelleg� mulats�gok m�g m�jus elsej�n, a munka �nnep�n is folytat�dnak. A derekas iv�szatok �s a szemetel�s miatt a k�ztisztas�gi hivatalok csak m�jus elseje ut�n kezdenek a parkok rendbet�tel�be.

Szent Iv�n �j

J�nius v�g�n Skandin�vi�ban minden�tt megtartj�k a Szent Iv�n �ji �nnepeket. Ilyenkor az emberek �r�mt�zeket gy�jtanak. A m�gly�ra gyakran kiselejtezett cs�nakokat raknak.

Rendk�v�li l�tv�ny a tavakon kis tutajokra rakott, �g� m�gly�k sokas�ga – a v�z sz�zszorosan veri vissza a f�ny�ket. A szigetvil�gban m�jusf�ra eml�kezett� oszlopokat emelnek.

Vid�ken friss ny�rfa�gakkal d�sz�tik a h�zakat. Az egyik babona szerint, ha egy fiatal l�ny �jf�lkor szaun�zik �s egyed�l megy a k�thoz, a v�z t�kr�ben megl�thatja j�vend�belije arc�t. A v�rosi emberek rendszerint vid�ken �nnepelnek.

Luca-nap

A Sv�dorsz�gban honos Luca-napot a finnek is megtartj�k december 13-�n. A sv�dajk� lakosok megv�lasztj�k az �v Luc�j�t, aki egy csinos kisl�ny feh�r ruh�ban �s gyertyakoszor�val a fej�n. Luca v�gigj�rja az utc�kat �s valamilyen j�t�konys�gi adakoz�sra h�vja fel az emberek figyelm�t.

http://www.hbmk.hu/EU25/finn/folklor.html