Olavinlinna magyarul azt jelenti: "Olav (finnül Olavi) vára".

Amikor Szent Olavi várát 1475-ben elkezdték építeni, a vár alapítója, a dán születésű Erik Aksilinpoika Tott lovag elhatározta, hogy egy hatalmas várrendszert építtet a stratégiailag fontos Savoi terület védelméül.  Tott család dán eredetű volt. Az 1400-as évek közepétől a svéd király legfőbb támogatói közé tartozott, és különösen a Keleti tartományban, vagyis Finnországban tett szert nagy hatalomra. A Tott-testvérek kezében volt a katonai vezetés. 

A vár feladata volt visszaverni a keletről jövő oroszok támadásait és ezáltal biztosítani, hogy a savói tartomány a svéd korona fennhatósága alatt maradjon. Az Olavinlinna elnevezés az 1800-as évek végén vált véglegessé. Addig az erődítmény Savonlinna vagy Uusilinna (Új vár) néven szerepelt. A magányos szigetet teljesen kitöltő, a sarkain három hatalmas, méltóságteljes bástyával büszkélkedő vár Finnország legszebb és legjobb állapotban lévő középkori erődítménye.

Olavinlinna történelme alatt zajlott is az élet: kardcsörtetés, ágyúdörgés és hétköznap élet keveredett egymással a robusztus kőfalak védelmében. A hatalomváltások saját jelleget adtak Olavinlinnának, ami ma is látható a vár építészetében.

A várnak két része van: az 1480-as években készen állt päälinna (belső-vár), és az esilinna (külső-vár), amely 1496-tól állt ellent az ellenséges támadásoknak. A hadiszerencse forgandó volt: 1656-ban pl. eredménytelenül támadták a Savonlinnát felégető csapatok, viszont 1714-ben 6 hetes ostrom után megadta magát. 1836-ig volt védelmi szerepe, később börtön lett belőle. Az 1860-as években gazdátlanul állt, nagy tűzvészek pusztítottak benne. Alapos és rendszeres helyreállítása 1961-ben kezdődött el.

A bolthajtásos komor bejárat után a csaknem háromszögletű külső várudvarra jutunk, amelynek északkeleti sarkán áll a Kirkkotorni (Templom-torony, vagy inkább bástya), amelynek negyedik emeletén volt a régi várkápolna.

A nagy belső várudvar az évente megrendezett savonlinnai nyári operafesztivál színhelye. Először 1912-ben Aino Ackté kezdeményezésére és részvételével rendeztek itt operaesteket (Ooppera-juhlat: 1912-14, 1916, 1930). 1967-től rendszeressé vált ez a rendezvénysorozat, s azóta a város egyik fő vonzerejét jelentik, amelyeken szereplőként és hallgatóként résztvenni egyaránt nagy megtiszteltetés.

Manapság a vár dísztermei bérelhetőek és sokféle alkalomra felhasználhatóak színhelyként. A várban ezen kívül van még két kis kiállítóterem, ahol a vármúzeum mutatja be a várban talált és a várhoz tartozó anyagokat, az ortodox múzeum ikonjait és más egyházi tárgyakat, amik finn és orosz területekről származnak.

http://www.viita.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/punkaharju.html