Olavinlinna magyarul azt jelenti: "Olav (finn�l Olavi) v�ra".

Amikor Szent Olavi v�r�t 1475-ben elkezdt�k �p�teni, a v�r alap�t�ja, a d�n sz�let�s� Erik Aksilinpoika Tott lovag elhat�rozta, hogy egy hatalmas v�rrendszert �p�ttet a strat�giailag fontos Savoi ter�let v�delm��l.  Tott csal�d d�n eredet� volt. Az 1400-as �vek k�zep�t�l a sv�d kir�ly legf�bb t�mogat�i k�z� tartozott, �s k�l�n�sen a Keleti tartom�nyban, vagyis Finnorsz�gban tett szert nagy hatalomra. A Tott-testv�rek kez�ben volt a katonai vezet�s. 

A v�r feladata volt visszaverni a keletr�l j�v� oroszok t�mad�sait �s ez�ltal biztos�tani, hogy a sav�i tartom�ny a sv�d korona fennhat�s�ga alatt maradjon. Az Olavinlinna elnevez�s az 1800-as �vek v�g�n v�lt v�glegess�. Addig az er�d�tm�ny Savonlinna vagy Uusilinna (�j v�r) n�ven szerepelt. A mag�nyos szigetet teljesen kit�lt�, a sarkain h�rom hatalmas, m�lt�s�gteljes b�sty�val b�szk�lked� v�r Finnorsz�g legszebb �s legjobb �llapotban l�v� k�z�pkori er�d�tm�nye.

Olavinlinna t�rt�nelme alatt zajlott is az �let: kardcs�rtet�s, �gy�d�rg�s �s h�tk�znap �let keveredett egym�ssal a robusztus k�falak v�delm�ben. A hatalomv�lt�sok saj�t jelleget adtak Olavinlinn�nak, ami ma is l�that� a v�r �p�t�szet�ben.

A v�rnak k�t r�sze van: az 1480-as �vekben k�szen �llt p��linna (bels�-v�r), �s az esilinna (k�ls�-v�r), amely 1496-t�l �llt ellent az ellens�ges t�mad�soknak. A hadiszerencse forgand� volt: 1656-ban pl. eredm�nytelen�l t�madt�k a Savonlinn�t fel�get� csapatok, viszont 1714-ben 6 hetes ostrom ut�n megadta mag�t. 1836-ig volt v�delmi szerepe, k�s�bb b�rt�n lett bel�le. Az 1860-as �vekben gazd�tlanul �llt, nagy t�zv�szek puszt�tottak benne. Alapos �s rendszeres helyre�ll�t�sa 1961-ben kezd�d�tt el.

A bolthajt�sos komor bej�rat ut�n a csaknem h�romsz�glet� k�ls� v�rudvarra jutunk, amelynek �szakkeleti sark�n �ll a Kirkkotorni (Templom-torony, vagy ink�bb b�stya), amelynek negyedik emelet�n volt a r�gi v�rk�polna.

A nagy bels� v�rudvar az �vente megrendezett savonlinnai ny�ri operafesztiv�l sz�nhelye. El�sz�r 1912-ben Aino Ackt� kezdem�nyez�s�re �s r�szv�tel�vel rendeztek itt operaesteket (Ooppera-juhlat: 1912-14, 1916, 1930). 1967-t�l rendszeress� v�lt ez a rendezv�nysorozat, s az�ta a v�ros egyik f� vonzerej�t jelentik, amelyeken szerepl�k�nt �s hallgat�k�nt r�sztvenni egyar�nt nagy megtiszteltet�s.

Manaps�g a v�r d�sztermei b�relhet�ek �s sokf�le alkalomra felhaszn�lhat�ak sz�nhelyk�nt. A v�rban ezen k�v�l van m�g k�t kis ki�ll�t�terem, ahol a v�rm�zeum mutatja be a v�rban tal�lt �s a v�rhoz tartoz� anyagokat, az ortodox m�zeum ikonjait �s m�s egyh�zi t�rgyakat, amik finn �s orosz ter�letekr�l sz�rmaznak.

http://www.viita.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/punkaharju.html