Mintegy �vtizednyi id� alatt a finn ipar t�bbet v�ltozott, mint ahogy azt a legt�bb finn gondoln�. Az 1990-es �vek v�g�re az addig �vsz�zadokon �t az orsz�g hatalmas erd�s�geire alapoz� gazdas�g egyszer csak azt vette �szre, hogy mind hozz�adott�rt�k, mind exportteljes�tm�ny szempontj�b�l az elektronika v�lt a legjelent�sebb ipar�gg�. Kor�bban �gy fogalmaztunk: "Finnorsz�g az erd�ib�l �l", �m ma m�r ehhez hozz� kell tenn�nk: "�s a Noki�b�l". �s milyen j�l �l.

A globaliz�ci� k�zre j�tszott t�bb, kor�bban jelent�s ipar�g le�p�l�s�ben. Ezek f�leg a hazai piacokra termeltek, b�r n�h�ny export�rk�nt is meg�llta hely�t. Az emelked� j�vedelmek is hozz�j�rultak ehhez a folyamathoz: nem �rdemes ruh�t gy�rtani p�ld�ul Finnorsz�gban, olyan cs�csm�rk�k kiv�tel�vel, mint a Luhta vagy a Marimekko. Egy kis orsz�g term�ksk�l�ja term�szetesen mindig korl�tozott, b�r a h�bor� alatt m�g olajat is siker�lt el��ll�tanunk t�zegb�l.

Mindenesetre ma m�r a Nokia �s a hozz� kapcsol�d� c�gek a finn ipar z�szl�shaj�i. J�v�j�kkel kapcsolatban nem titkolt aggodalmak is felmer�ltek, k�l�n�sen K�na hat�s�ra, hiszen a mobiltelefonon �s egy�b elektronikai eszk�z�k gy�rt�sa alacsonyabb termel�si k�lts�ggel dolgoz� orsz�gokba v�ndorol. �m m�g �gy is Finnorsz�gban marad iparunk d�nt� r�sze legig�nyesebb term�keinek �s az �j modelleknek el��ll�t�sa.

A Nokia vezet�se, kutat�s-fejleszt�si egys�gei, valamint "kapcsolt r�szei" szint�n Finnorsz�gban maradnak. M�s v�llalatok idevonz�sa nem k�nny� feladat a hossz�, s�t�t t�l, a nehezen elsaj�t�that� nyelv �s a magas ad�k miatt, b�r ezt r�szben ellens�lyozza Finnorsz�g j� h�re, amelyet biztons�ga, a k�lf�ldiek sz�m�ra is kedvez� k�r�lm�nyei alapoznak meg. Az �v nagy r�sz�ben Finnorsz�g napf�nyes �s term�szeti sz�ps�gekben b�velkedo k�pet mutatja.

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39345&contentlan=28&culture=hu-HU