A finn filmm�v�szet Lumi�re bemutat� k�r�tja nyom�n sz�letett meg 1896. j�nius 28-�n Helsinkiben. Maga az esem�ny �s azt k�vet� diadalmenet h�vta �letre a mozikat �s a hazai filmgy�rt�st. Az els� hazai dokumentumfilmek 1904-ben k�sz�ltek, az els� j�t�kfilm pedig 1907-ben. Az auton�mia idej�n, majd a f�ggetlens�g els� �veiben m�g kev�s filmet gy�rtottak, de a filmm�v�szet lassan megtal�lta a hely�t a a nemzeti identit�s �s kult�ra �p�t�s�ben.

A Suomi-Filmi megalap�t�sa (1919) �s igazgat�j�nak, Erkki Karunak (1887-1935) a kinevez�se d�nt� jelent�s�g� volt m�v�szeti �s gy�rt�si szempontb�l egyar�nt. A hangosfilm is az � tev�kenys�g�nek k�sz�nhet�en honosodott meg Finnorsz�gban. A hangosfilm �tt�r�se eltartott eg�szen az 1930-as �vekig, amikor is kezdet�t vette "a finn film aranykora". A fel�vel�st m�g a m�sodik vil�gh�bor� sem tudta megt�rni. Amikor a h�bor� ut�n a k�l�nf�le sz�rakoztat�si form�k �s az amerikai filmek behozatala megindult, a hazai filmek lassan elvesz�tett�k t�rzsk�z�ns�g�ket.

T. J. S�rkk� m�ig a finn filmm�v�szet legterm�kenyebb rendez�je �s a legnagyobb sikerek kov�csa: Kulkurin valssi, 1941; Ismeretlen katona, 1955. Az 1930-as �vek nagy rendez�egy�nis�gei voltak m�g Teuvo Tulio (1912-2000) �s Valentin Vaala (1909-1976). A "klasszikus korszak" fontos rendez�i Edvin Laine (1905-1989) �s Matti Kassila (1924-), mindkett�j�k p�ly�ja az 1940-es �vekben indult, mely k�s�bb rendk�v�l sokoldal�an teljesedett ki.

A telev�zi� elterjed�s�vel a filmm�v�szet az eg�sz vil�gon v�ls�gba jutott, Finnorsz�gban ez az 1950-es �vekben k�vetkezett be. Az 1960-as �vekben volt a legrosszabb a helyzet, le�llt a Suomen Filmiteollisuus, minek k�vetkezt�ben a filmipar szerkezete �sszeomlott, majd a Suomi-Filmi �s a Fennada-Filmi lecs�kkentette a filmek k�sz�t�s�t. Az �llam 1961 �ta t�mogatja a filmgy�rt�st, kezdetben k�l�nf�le d�jak form�j�ban. Az 1970-es �vek kimagasl� rendez�je Rauni Mollberg volt (1929-). Az 1980-as �vekben �jabb v�ls�g s�p�rt v�gig a filmiparon, annak ellen�re, hogy v�gbement a nemzed�kv�lt�s, valamint �j ir�nyzatok jelentek meg. A vide� megjelen�s�vel a mozin�z�k sz�ma jelent�s m�rt�kben visszaesett.

Az 1980-as �vek nemzed�k�nek z�szl�viv�i k�lf�ld�n �s belf�ld�n a Kaurism�ki-testv�rek. A k�z�s produkci�k ut�n Mika Kaurism�ki ink�bb a hagyom�nyos film �s a genre-mozi vonal�t vitte tov�bb a road movie, a v�gj�t�k, a b�n�gyi t�rt�net felhaszn�l�s�val. Ugyanakkor Aki Kaurism�ki st�lus�t �s t�m�it tekintve rendk�v�l egy�ni l�t�sm�d� alkot�v� fejl�d�tt, aki szereti a fekete humort, tudatosan haszn�lja a hagyom�nyokat, s�rmos, s akinek t�m�r, fegyelmezett kifejez�eszk�zeit k�nny� felismerni. A m�lt n�lk�li ember (2002) �ri�si nemzetk�zi siker volt, fesztivald�jat kapott Cannes-ban �s Oscar-d�jra jel�lt�k.

1990-es �vek elej�n a finn gazdas�g �s a finn filmm�v�szet v�ls�gban volt. Az �vtized v�g�re a t�mogat�si politik�t siker�lt �talak�tani, s egy�b m�s t�nyez�knek is k�sz�nhet�en 1999-ben a mozikban v�gre 30 hazai filmet mutattak be, a n�z�sz�m is 25 sz�zal�kkal n�vekedett. Fontos tov�bb�, hogy 4 finn film vezette a n�zetts�gi list�t: Olli Saarela Rukaj�rven tie; Raimo O. Niemi Poika ja ilves; Aleksi M�kel� H�jyt; Timo Koivusalo Kulkuri ja joutsen; valamennyi esetben t�bb mint 200 000 n�z� volt k�v�ncsi egy-egy filmre. Az 1990-es �vek jelent�s rendez�je m�g Markku P�l�nen, aki �j ir�nyzatot hozott a vid�ki Finnorsz�got bemutat� alkot�saival, melyek nagy sikert arattak a k�z�ns�g �s a kritika k�r�ben is.

Sok fiatal tehets�g t�nt fel az 1990-es v�g�n. Figyelemre m�lt� a n�i rendez�k er�s mez�nye, k�z�l�k �rdemes megeml�teni Pirjo Honkasalo, Kaisa Rastimo �s Auli Mantila nev�t. Napjaink finn filmm�v�szet�nek tal�n egyik k�zponti mot�vuma a visszat�r�s a kor�bbi kifejez�si m�dokhoz, a nemzeti hagyom�nyokhoz, a nemzeti identit�s keres�s�hez. A kedvez� ir�ny� fejl�d�s jele, hogy az ut�bbi �vekben egyre t�bb gyermek- �s ifj�s�gi film is k�sz�l.

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39348&contentlan=28&culture=hu-HU