A mai Finnorsz�g ter�let�re – az utols� j�gkorszaki j�gtakar� visszah�z�d�sa ut�n – az els� emberek a Kr. e. 9. �vezred m�sodik fel�ben �rkeztek. Kr. e. 8000 k�r�l l�trehozt�k a kundai r�g�szeti kult�r�hoz tartoz�suomusj�rvi kult�r�t, mely kb. a Kr. e. 6. �vezred v�g�ig l�tezett. A lakoss�g kontinuit�s�t hangs�lyoz� egyik leg�jabb elm�let szerint lehet, hogy e n�pess�g a finnugor alapnyelvet megel�z� ur�li alapnyelvet besz�lte. Akorai f�s�s ker�mia kult�ra korszaka a Kr. e. 5. �vezred v�g�ig tartott, majd keletr�l az �tvett�k az agyaged�nyek �j d�sz�t� st�lus�t – megkezd�d�tt a tipikus f�s�s ker�mia kult�ra korszaka, mely kb. a Kr. e 4. �vezred k�zep�ig tartott. Ez a v�ltoz�s a finn kutat�k szerint egy �j, finnugor nyelvet besz�l� n�pess�g bev�ndorl�s�ra utal a Finn-�b�l k�rny�k�re. A Kr. e. 4. �vezred v�g�t�l balti hat�s (cs�nak alak� harcibalta kult�ra) �rte a f�s�s ker�mia kult�r�j�nak n�pess�g�t, majd a kett� �sszeolvad�s�b�l – a Kr. e. 3. �vezred k�zepe t�j�n – megsz�letett a kiukaineni kult�ra. Lassank�nt terjed a kezdetleges �llatteny�szt�s �s a f�ldm�vel�s. Kr. e. 1000 k�r�l v�ltak ki a lappok �sei az �n. k�zfinn nyelvi k�z�ss�gb�l. A Kr. e. 2. �vezred m�sodik fel�ben D�lnyugat-Finnorsz�g szoros kapcsolatban �llt K�z�p-Sv�dorsz�ggal – terjedt a bronz haszn�lata. A Kr. e. 1. �vezred k�zep�n kezdt�k haszn�lni a vasat, majd a Kr. u. 1. �vezred folyam�n a f�ldm�vel� �letm�d a sz�razf�ld belsej�ben is terjedt, �s a 8–9. sz�zadban el�rte D�l-Karjal�t.

Az �n. viking-korban (9–11. sz.) a keletre vezet� kereskedelmi �t a Finn-�b�l �szaki partj�n haladt kereszt�l. A vikingek (normannok) lassan cs�kken� szerep�t a kereskedelemben k�s�bb a finnek suomi, h�me �skarjalai t�rzse pr�b�lta bet�lteni e t�rs�gben. A 11–12. sz�zadban kezd�d�tt az �n. keresztes h�bor�k kora. A korszak jellegzetess�ge, hogy fokoz�dott a sv�d �llam �s Novgorod, valamint a katolikus �s az ortodox egyh�z �rdekl�d�se a finnek lakta ter�letek ir�nt. 1150 k�r�l ker�lt sor IX. Erik sv�d kir�ly �s Szent Henrik p�sp�k D�lnyugat-Finnorsz�g elleni els� keresztes hadj�rat�ra. Turkuban �s k�rny�k�n megkezd�d�tt az egyh�zi szervezet ki�p�t�se. A 12–13. sz�zadt�l t�bb hull�mban telepesek �rkeztek Sv�dorsz�gb�l, akik els�sorban a Finn-�b�l �s a Botteni-�b�l partvid�k�n telepedtek le. III. S�ndor p�pa bull�j�ban (1171–72) megeml�ti a finnekkel kapcsolatban, hogy csak lassan terjed k�r�kben a kereszt�nys�g.

A finneket 1226–27-ben Novgorod fel�l is t�mad�s �rte. Az oroszok bet�rtek H�me ter�let�re, a forr�sok pedig a Karjal�ban v�gzett t�meges er�szakos t�r�t�sr�l sz�molnak be. A sv�dek Birger jarl vezette m�sodik keresztes hadj�rata a 13. sz�zad k�zep�n H�me elfoglal�s�val �rt v�get, ekkor a sv�d fels�gter�let m�r a Kymi foly�ig terjedt. A karjalai ter�letek�rt ind�tott harmadik keresztes hadj�ratra 1293-ban ker�lt sor. A h�d�t�sok biztos�t�s�ra Torgils (Tyrgils) Knutsson sv�d korm�nyz� vezet�s�vel elkezdt�k �p�teni Viipuri (Viborg) v�r�t. A Sv�dorsz�g �s Novgorod k�z�tti h�bor�skod�soknak a P�hkin�saariban (sv�d, orosz �s n�met nev�n is emlegetik: N�teborg, Orehovec, Schl�sselburg, ma Petrokreposzty) k�t�tt b�ke vetett v�get, amelyben meghat�rozt�k a k�t �llam k�z�tti hat�rt. Karjala nagy r�sze Novgorod befoly�sa al� ker�lt. Finnorsz�got �sterland (Keleti tartom�ny) n�ven Sv�dorsz�ghoz csatolt�k.

Sv�dorsz�gban 1351-ben l�pett �rv�nybe – els� �r�sos t�rv�nyk�nt – Magnus Eriksson kir�ly f�ld- �s v�rost�rv�nye. A Keleti tartom�ny arra jogosult szem�lyei 1362-t�l vehettek r�szt a sv�dorsz�gi kir�lyv�laszt�sban. A helyi k�zigazgat�s ir�ny�t�sa a kir�lyi k�zen l�v� v�rakb�l t�rt�nt, a nagy hatalm� v�rurak azonban (pl. a Grip, Tott �s Bielke csal�d) gyakorlatilag f�ggetlen�tett�k magukat a kir�lyi hatalomt�l. Az ad�terhek v�ltoz� nagys�g�ak voltak, de a parasztok meg�rizt�k szem�lyi szabads�gukat, nem alakult ki jobb�gys�g. A fontos hatalmi t�nyez�v� fejl�d�tt turkui p�sp�ks�g a finn kult�ra b�lcs�j�v� v�lt. Ekkor m�r finn fiatalok is tanulhattak h�res eur�pai egyetemeken. A kereskedelem a v�rosokban kezdett �sszpontosulni (Turku, Porvoo, Viipuri, Rauma, Ulvila, Naantali).

1397-ben Sv�dorsz�g D�ni�val �s Norv�gi�val egy�tt l�trehozta az els�sorban d�n �rdekeket szolg�l� kalmari uni�t, amelyben az 1430-as �vekt�l �lland�sultak a h�bor�k. 1438-ban Satakunta megy�ben parasztfelkel�s t�rt ki, melynek eredm�nyek�ppen a finnorsz�gi paraszts�g is elk�ldhette k�pvisel�it a sv�d orsz�ggy�l�sre. A Sture csal�d kiemelked� tagjai �ltal vezetett uni�ellenes harcokban Finnorsz�g Sv�dorsz�g gazdas�gi b�zis�ul szolg�lt. A 15. sz�zad elej�n Finnorsz�g saj�t legfels�bb b�r�s�got kapott.

Erik Axelsson Tott korm�nyz� 1475-ben kezdte �p�ttetni Olavinlinna v�r�t Sv�dorsz�g tov�bbi keleti terjeszked�s�nek t�mogat�s�ra. A Moszkvai Nagyfejedelems�g �s Sv�dorsz�g k�z�tt kit�rt h�bor�t (az �n. „r�gi visz�lykod�st”, 1495–1497) lez�r� novgorodi b�ke nem v�ltoztatott a kor�bbi hat�rokon, azonban a b�kek�t�s ellen�re a sv�d Keleti tartom�ny (Finnorsz�g) hat�rai a gyakorlatban folyamatosan tol�dtak keletre �s �szakra.

A kalmari uni� felboml�sa ut�n Sv�d-Finnorsz�gban I. Vasa Guszt�v lett az uralkod� (1523–1560), aki 1527-t�l protest�ns abszolutizmust vezetett be, kisaj�t�totta az egyh�zi javak nagy r�sz�t, �s megteremtette Sv�dorsz�g nagyhatalomm� v�l�s�nak felt�teleit. A reform�ci�t Finnorsz�gban Mikael Agricola turkui p�sp�k vezette. Az � ford�t�s�ban jelent meg 1548-ban finn nyelven az �jsz�vets�g. A kir�ly 1550-ben megalap�totta Helsinki (Helsingfors) v�ros�t, hogy ezzel is t�mogassa a n�metek visszaszor�t�s�t a Balti-tengeri kereskedelemben. A finnorsz�gi v�rosok �let�ben �s gazdas�g�ban fontos szerepet j�tszott a n�metajk� lakoss�g is.

1555–57-ben �jabb h�bor� zajlott Sv�dorsz�g �s Oroszorsz�g k�z�tt, mely els�sorban Savo megy�ben okozott nagy puszt�t�st. 1556-ban I. Vasa Guszt�v hercegs�g rangj�ra emelte Finnorsz�got, melynek herceg�v� fi�t, J�nost (a k�s�bbi III. J�nos sv�d kir�lyt, 1568–1592) tette meg. J�nos Turkuban feles�g�vel, Jagell� Katalinnal f�nyes renesz�nsz udvart tartott fenn. III. J�nos kir�ly 1581-t�l haszn�lta a Finnorsz�g nagyhercege c�met. A sz�zad utols� negyed�ben v�vott sv�d–orosz h�bor� („hossz� visz�lykod�s”, 1570–1590) terheit els�sorban a finnek viselt�k. Az 1595-�s t�yssin�i (tjavzinszki) b�ke alapj�n Sv�d-Finnorsz�g keleti hat�ra Savo keleti lakott ter�letei ment�n haladt �szaknak, eg�szen a Jeges-tengerig.

1596–97-ben zajlott a finn t�rt�nelem legnagyobb paraszth�bor�ja („buzog�nyh�bor�”), amelyet Klaus Fleming helytart� vert le. A sz�zadv�gi bels� visz�lyokb�l gy�ztesk�nt kiker�lve K�roly herceg (1604-t�l IX. K�roly) 1599-ben megszerezte Finnorsz�got a katolikus III. Zsigmond kir�ly h�veit�l, �s 50 nemest kiv�geztetett. A 17. sz�zad elej�n v�vott �jabb sv�d-orosz h�bor�skod�st lez�r� sztolbov�i b�k�ben (1617) Oroszorsz�g lemondott a Ladoga-t� nyugati �s �szaki partvid�k�r�l �s Ingermanlandr�l (Inkerir�l). Ezeken az �tk�z�z�n�knak tekintett ter�leteken a sv�d �llam nagy ad�kat vetett ki, �s er�szakosan terjesztette az evang�likus hitet, ez�rt a helyi (f�leg karjalai) lakoss�g t�megesen menek�lt az Oroszorsz�ghoz tartoz� ter�letekre. Az elk�lt�z�ttek hely�re evang�likus finneket telep�tettek (inkeri finnek).

II. Guszt�v Adolf (1617–1632) sv�d kir�ly uralkod�sa idej�n Finnorsz�got k�zvetlen�l a birodalmi adminisztr�ci�hoz csatolt�k. A Keleti tartom�nyban sv�d lett a hivatalos nyelv, ism�t sv�d ajk� lakoss�g �ramlott Finnorsz�gba. A sz�zad els� fel�ben �s k�zep�n P. Brahe f�korm�nyz�i tev�kenys�ge (1637–1640, 1648–1654) minden t�ren j�t�kony hat�st gyakorolt a finnorsz�gi fejl�d�sre. 1640-ben megalap�tott�k a Turkui Akad�mi�t (a Helsinki Egyetem jogel�dj�t). 1642-ben megjelent a teljes Biblia finn nyelven. Finnorsz�g jelent�s kereskedelmet bonyol�tott le Stockholmon kereszt�l. 1680-ban ker�lt sor az �n. nagy redukci�ra, amelyben XI. K�roly (1660–1697) nyom�s�ra a rendek beleegyeztek abba, hogy a kor�bban elaj�nd�kozott birtokok ism�t visszaker�ljenek a korona birtok�ba, majd 1682-ben �nk�nyuralkod�v� nyilv�n�tott�k a kir�lyt. A hatalom k�zpontos�t�s�val sv�des�t�si hull�m is egy�tt j�rt, mely tiltakoz�st v�ltott ki az �n. fennofilek k�r�ben. Az 1696–97-es nagy �h�ns�gben elpusztult a finnek k�zel egyharmada.

A nagy �szaki h�bor�ban (1700–1721) eg�sz Finnorsz�g orosz k�zre ker�lt: az 1714-t�l 1721-ig tart� �n. „nagy visz�lykod�s” idej�n a legt�bb puszt�t�s Pohjanmaa (Ostrobotnia) �s Ahvenanmaa (Åland) vid�keit �rte. Az 1721-ben, Uusikaupunkiban (Nystadt) megk�t�tt b�ke alapj�n Oroszorsz�ghoz ker�lt Ingermanland, D�lkelet-Finnorsz�g valamint Karjala nagyobbik r�sze. Finnorsz�g tov�bbra is Sv�dorsz�g r�sze maradt, mely ugyan elvesztette nagyhatalmi poz�ci�j�t, de m�gis rev�nsra k�sz�lt Oroszorsz�g ellen. A k�vetkez� orosz–sv�d h�bor�t (1741–43) lez�r� turkui b�k�ben Hamina �s Lappeenranta v�rosa is Oroszorsz�ghoz ker�lt, az �j hat�rt a Kymi foly� ment�n h�zt�k meg.

A rendek 1738-ban kezd�d�tt uralm�nak, amely korl�tozta a kir�lyi hatalmat, III. Guszt�v (1771–1791) �llamcs�nye vetett v�get 1772-ben. A sz�zad folyam�n a politikai csat�roz�sok ellen�re Finnorsz�g gazdas�ga fejl�d�tt, l�trej�ttek az alapvet� ipar�gak (f�m- �s faipar, textilm�vess�g), �s 1765-t�l k�lkereskedelmi jogot kaptak Pohjanmaa megye (Ostrobotnia) v�rosai. Els�sorban k�tr�nyt �s f�r�szipari term�keket vittek ki Finnorsz�gb�l. Az �jabb orosz–sv�d h�bor� idej�n a III. Guszt�v (1771–1792) kir�llyal szemben �ll� finnorsz�gi tisztek megalap�tott�k az Anjalai Sz�vets�get, mely Finnorsz�g auton�mi�j�t orosz fennhat�s�g alatt k�v�nta megval�s�tani. Ezen ir�nyzat legkiemelked�bb k�pvisel�je G. M. Sprengtporten volt, aki m�r 1786-t�l orosz szolg�latban �llt.

A 19. sz�zad elej�nek Nap�leon �ltal ind�tott h�bor�i �s a hatalmi viszonyok �trendez�d�se megv�ltoztatta Finnorsz�g helyzet�t is. A tilsiti b�k�ben (1807) Finnorsz�g Oroszorsz�g �rdekszf�r�j�ba ker�lt. Az 1808–09-es �n. „Finnorsz�g h�bor�j�ban” a finn ter�leteket oroszok sz�llt�k meg. A haminai b�k�ben (1809) Sv�dorsz�g lemondott Finnorsz�gr�l Ahvenanmaa sziget�vel (Ålanddal) egy�tt. Az 1809-es porvooi orsz�ggy�l�sen I. S�ndor c�r esk�t tett a finn (sv�d) alkotm�ny betart�s�ra, �s a finn n�pet a nemzet rangj�ra emelte. Finnorsz�g n�gykamar�s rendi orsz�ggy�l�ssel �s saj�t korm�nnyal (szen�tus) rendelkez� auton�m nagyhercegs�gk�nt lett Oroszorsz�g r�sze: az evang�likus egyh�z �s a kor�bbi adminisztr�ci� �s igazs�gszolg�ltat�s, valamint a sv�d nyelv hivatalos st�tusa �rintetlen maradt. Maga a c�r vette fel a nagyhercegi c�met, a finnorsz�gi k�zigazgat�s �l�re pedig f�korm�nyz�t nevezett ki. Szentp�terv�rott l�trehozt�k a Finn �gyek Bizotts�g�t.

A Finnorsz�ggal mintegy k�s�rletez� liber�lis c�ri politika (I. S�ndor) a k�s�bbiekben sok vit�t eredm�nyezett: az oroszok visszavonhat� kegynek, a finnek szinte sz�vets�gi szerz�d�snek �rtelmezt�k. 1812-ben a nagyhercegs�g f�v�rosa Turku ut�n Helsinki lett, �s egyes�tett�k Finnorsz�ggal a kor�bban elcsatolt Viipuri (Viborgi) Korm�nyz�s�got (R�gi-Finnorsz�g). A v�mhat�rok megsz�ntet�se j�t�konyan hatott a finn iparra �s kereskedelemre. 1811-ben megalap�tott�k a Finn Bankot. Nyugat-Finnorsz�gban a kereskedelemben �s a k�zleked�sben sv�d orient�ci� �rv�nyes�lt, m�g Kelet-Finnorsz�g egyre ink�bb Szentp�terv�r fel� fordult.

I. Mikl�s c�r idej�n fokoz�dott a finn auton�mi�ra nehezed� nyom�s. A nemzeti �bred�s els� hull�m�t k�vet�en (ez az �n. turkui romantika id�szaka) 1831-ben megalap�tott�k a Finn Irodalmi T�rsas�got. 1835-ben jelent meg a Kalevala els�, majd 1849-ben b�v�tett kiad�sa. Az eposz �s gy�jt�je-�ssze�ll�t�ja, Elias L�nnrot rendk�v�li m�don hozz�j�rult a nemzeti �ntudat er�s�d�s�hez, a nemzeti mozgalom kialakul�s�hoz.

A kr�mi h�bor� idej�n, amikor Oroszorsz�g ellenfelei T�r�korsz�g seg�ts�g�re siettek, az oroszok ellen fell�p� angol–francia flotta �gy�zta Finnorsz�g partvid�k�t. Az 1860–1880 k�z�tti id�szakra gyors gazdas�gi �s kultur�lis fejl�d�s volt jellemz�. A p�nzreformmal (1860–1865) Finnorsz�gnak saj�t p�nze lett, a m�rka. Fejl�d�tt az orsz�g k�zleked�se is. A Saimaa-csatorna megnyit�s�t (1856) k�vette a Helsinkit H�meenlinn�val �sszek�t� els� vas�tvonal �tad�sa. 1867–68-ban volt Finnorsz�gban az utols� nagy �h�ns�g.

Az orsz�ggy�l�s t�bb mint f�l �vsz�zad ut�ni �jb�li �sszeh�v�sa (1863–64) visszat�r�st jelentett az alkotm�nyos korm�nyz�shoz. II. S�ndor c�r liber�lis t�rv�nyei �s rendeletei el�seg�tett�k az �j t�rsadalmi form�ra val� �tt�r�st. Az 1863-as nyelvrendelet a sv�d mellett m�sik hivatalos nyelvv� a finnt tette meg. 1878-t�l Finnorsz�g saj�t hadsereggel rendelkezett. A J. V. Snellman �ltal �szt�nz�tt, a finn nyelv� kult�ra �s a gazdas�g fejl�d�s�t c�lul t�z� �n. fennom�n mozgalom Y. S. Yrj�-Koskinen vezet�s�vel Finn P�rtt� alakult. V�laszul kialakult a sv�d �rzelm� �rtelmis�g mozgalma �s kezdetben a liber�lisok is k�l�n t�bort alkottak.

A birodalom egys�ges�t�s�re ir�nyul� orosz t�rekv�sek az 1890-es �vekben �rt�k el Finnorsz�got. Az 1899-es febru�ri manifesztumban II. Mikl�s korl�tozta Finnorsz�g alkotm�ny�t, megkezd�d�tt az �n. „els� elnyom�s” korszaka (1899–1905). Finnorsz�gban tiltakoz� n�pmozgalom kezd�d�tt, �s 1899-ben t�bb mint f�lmilli� al��r�st gy�jt�ttek. 1901-ben feloszlatt�k a finn hadsereget, megkezd�dik a finn fiatalok k�nyszersoroz�sa az orosz hadseregbe. 1903-ban dikt�tori hatalommal ruh�zt�k fel Ny. Bobrikov f�korm�nyz�t, aki a k�vetkez� �vben mer�nylet �ldozat�v� v�lt. A k�t r�szre oszlott Finn P�rtb�l az �finnek t�rgyal�sos megold�st, m�g a nemzeti liber�lis ifj�-finnek passz�v ellen�ll�st hirdettek.

A 19. sz. v�g�n meg�jul�ban volt az ipar, a mez�gazdas�gban az �llatteny�szt�s volt a vezet� �gazat. A f�ldn�lk�liek �s zsell�rek nagy sz�ma szoci�lis fesz�lts�get eredm�nyezett, �vtizedeken kereszt�l folytat�dott a kiv�ndorl�s Finnorsz�gb�l. Az 1899-ben alap�tott Munk�sp�rt 1903-t�l Finn Szoci�ldemokrata P�rtt� v�lt. Az 1905-�s oroszorsz�gi esem�nyek hat�s�ra �sszel �ltal�nos sztr�jk kezd�d�tt Finnorsz�gban, megjelent az �n. V�r�s Ki�ltv�ny. A c�r k�nytelen volt visszavonni a finn alkotm�nyba �tk�z� rendeleteit. A n�knek is szavazati jogot ad� 1906-os demokratikus v�laszt�si reform k�vetkezt�ben egykamar�s parlament (Eduskunta, Riksdag) j�tt l�tre. Az 1907-es v�laszt�sokon a Finn Szoci�ldemokrata P�rt gy�z�tt, a 200 mand�tumb�l 80-at szerezve meg.

1908-t�l ism�t egys�ges�t�, oroszos�t� tendenci�k �rv�nyes�ltek a k�zponti politik�ban, amelyet a „m�sodik elnyom�s korszak�nak” neveznek (1908–1916). Az 1910-ben hozott c�ri manifesztum a nagyhercegs�g alkotm�ny�nak megsz�ntet�s�t ir�nyozta el�, de kivitelez�se nem siker�lt. Az 1916-os v�laszt�sokon ism�t a szoci�ldemokrat�k arattak gy�zelmet. 1917-ben az Ideiglenes Korm�ny �j�lag helyre�ll�totta az auton�mi�t, majd feloszlatta a parlamentet, mert az �nmag�ra ruh�zta a hatalmat Finnorsz�gban (hatalmi t�rv�ny). Az okt�beri v�laszt�sokon a polg�ri p�rtok ker�ltek t�bbs�gbe, P. E. Svinhufvud alak�tott korm�nyt.

Az orsz�ggy�l�s 1917. december 6-�n f�ggetlen k�zt�rsas�gnak ki�ltotta ki Finnorsz�got, melynek f�ggetlens�g�t Szovjet-Oroszorsz�g (1918. janu�r 4-�n), majd Franciaorsz�g, Sv�dorsz�g �s N�metorsz�g is elismerte. Ezzel az aktussal teljesedett ki a finnek nemzett� v�l�sa. A finn n�p a t�rt�nelmi esem�nyek �s term�szeti katasztr�f�k k�vetkezt�ben eleinte igen ingadoz� l�tsz�mban, a 19. sz�zadt�l pedig folyamatosan gyarapodva jutott el napjainkig.
A finn n�pess�g sz�m�nak alakul�s�t mutatja a k�vetkez� t�bl�zat:

1918. janu�r 28-�n Helsinki �s D�l-Finnorsz�g a Finn Szoci�ldemokrata P�rt radik�lis sz�rnya �ltal vezetett v�r�s�k kez�be ker�lt. Az id�k�zben Vaas�ba menek�lt korm�ny, mely Finnorsz�g k�z�ps� �s �szaki ter�let�t birtokolta, a finn hadsereg vezet�j�v� t�bornoki rangban az egykori c�ri tisztet, C. G. E. Mannerheimet nevezte ki. A janu�rt�l m�jusig tart� polg�rh�bor�ban – amelyben a N�metorsz�gban kik�pz�st nyert finnek, az �n. j��k�rik is r�szt vettek a feh�rek oldal�n – a korm�nyer�k n�met seg�ts�ggel legy�zt�k a Szovjet-Oroszorsz�g t�mogat�s�t �lvez� v�r�s�ket. A harcoknak �s a terrornak �sszesen kb. 30 000-en estek �ldozatul.

A feh�rek gy�zelme ut�n Svinhufvudot korm�nyz�v� v�lasztott�k. A parlament n�met nyom�sra 1918 �sz�n Frigyes K�roly hesseni herceget v�lasztotta kir�lynak, aki a vil�gh�bor�s n�met veres�g miatt nem foglalhatta el tr�nj�t. V�g�l az antant t�mogat�s�t �lvez� Mannerheimet v�lasztott�k korm�nyz�v�. 1919 tavasz�n az USA �s Nagy-Britannia is elismerte Finnorsz�g f�ggetlens�g�t. Az �v nyar�n megsz�letett finn alkotm�ny sz�les k�r� hatalommal ruh�zta fel a k�zt�rsas�gi eln�k�t. A liber�lis K. J. Ståhlberg lett az els� k�zt�rsas�gi eln�k (1919–1925). A finn mellett a sv�det is hivatalos nyelvnek ismert�k el. A finnorsz�gi sv�d lakoss�g (k�l�n�sen a nemess�g �s az �rtelmis�g) az eltelt �vsz�zadok sor�n meghat�roz� szerepet j�tszott Finnorsz�g t�rt�nelm�ben. A 19. sz�zad v�g�t�l befoly�suk rohamosan cs�kkent, az egykori vezet� szerep helyett fokozatosan a nyelvi kisebbs�g szerepk�r�be ker�ltek. A sv�d (nyelv�) n�pess�g ar�ny�nak alakul�s�t mutatja a k�vetkez� t�bl�zat:

A Szovjet-Oroszorsz�g elleni harcokban finn �nk�ntesek is r�szt vettek �sztorsz�gban �s Kelet-Karjal�ban. 1920-ban megsz�letett az Ahvenanmaa (Åland) �nkorm�nyzat�r�l sz�l� t�rv�ny, majd okt�berben al��rt�k a Finnorsz�g �s Szovjet-Oroszorsz�g k�z�tti tartui b�k�t: Finnorsz�g megkapta a Barents-tengern�l l�v� Petsamo (Pecsenga) vid�k�t, de Kelet-Karjal�t nem. 1920-ban Finnorsz�got felvett�k a Nemzetek Sz�vets�g�be, mely a Finnorsz�g �s Sv�dorsz�g k�z�tti vit�ban (1921-ben) Finnorsz�gnak �t�lte a sv�d nyelv� Ahvenanmaat (Ålandot).

A politikai helyzet stabiliz�l�d�sa ut�n rendezt�k a f�ldk�rd�st is. Lehet�v� tett�k a zsell�rbirtokok megv�s�rl�s�t, �s megkezd�d�tt a f�ldn�lk�liek f�ldh�z juttat�sa (Lex Kallio, 1922). A polg�rh�bor� okozta sebek sok�ig �les v�laszt�vonalat h�ztak a szocialista �s a polg�ri p�rtok k�z�tt, ut�bbiakat m�g a finn �s sv�d nyelv�ek k�z�tti ellent�tek is megosztott�k. Az 1920-as �vekben �ltal�ban a centrumhoz tartoz� Agr�runi� �s a jobboldal volt korm�nyon, annak ellen�re, hogy a v�laszt�sokon rendre a Finn Szoci�ldemokrata P�rt szerezte a legt�bb szavazatot. A liber�lisok t�mogatotts�ga fokozatosan cs�kkent. A k�lpolitik�ban Finnorsz�g kezdetben a balti �llamokhoz �s Lengyelorsz�ghoz k�zeledett.

1924-t�l politikai jobbratol�d�s kezd�d�tt. L. K. Relander (1925–1931) eln�ks�ge v�g�n �rte el Finnorsz�got a gazdas�gi v�ls�g. A kommunizmust�l val� f�lelem �s a jobboldali radikalizmus a Lapua-mozgalomban (Lapua finn v�ros) �lt�tt form�t, amelyet a kommunistaellenes t�rv�nyek (1930) meghozatala ut�n 1932-ben oszlattak fel (m�nts�l�i �llamcs�ny-k�s�rlet), majd fokozatosan cs�kkenni kezdett a sz�ls�jobboldal n�pszer�s�ge. Svinhuvfud (1931–1937) eln�k idej�n stabiliz�l�dott a belpolitika, majd 1937-ben K. Kallio eln�ks�ge alatt m�r az Agr�runi� �s a Finn Szoci�ldemokrata P�rt alkothatott koal�ci�t, amelynek eredm�nyek�ppen fontos politikai, szoci�lis �s gazdas�gi int�zked�sek sz�lettek. Siker�lt enyh�teni a finn–sv�d nyelvi ellent�teken is. Finnorsz�g els�sorban agr�rorsz�g maradt, de gyorsan fejl�d�tt a pap�r-, f�r�sz- �s f�mipar. A nemzeti j�vedelem �vente �tlagosan 4,4%-kal n�vekedett. A finn k�lpolitika 1935-t�l egyre ink�bb skandin�v (semleges) orient�lts�g�v� v�lt. Finnorsz�g 1932-ben megnemt�mad�si szerz�d�st k�t�tt a Szovjetuni�val.

A Molotov–Ribbentrop paktum (1939. aug. 23.) titkos z�rad�k�ban Finnorsz�g a Szovjetuni� �rdekszf�r�j�ba ker�lt. A Szovjetuni� 1939 �sz�n Leningr�d v�delm�re hivatkozva ter�leti k�vetel�sekkel l�pett fel Finnorsz�ggal szemben. A szovjet–finn t�rgyal�sok nem vezettek eredm�nyre. Megindult a szovjet hadig�pezet. Az 1939. november 30-�n kezd�d�tt �n. „t�li h�bor�ban” a finn hader� meg�ll�totta a szovjet t�mad�st, de 1940. m�rcius 13-�n k�nytelen volt elfogadni a moszkvai b�ke felt�teleit: Nyugat-Karjala �s m�s ter�letek (Finnorsz�g ter�let�nek kb. 10%-a) elveszt�se mellett a Szovjetuni� Hank�ban katonai t�maszpontot l�tes�tett. Az elvesz�tett ter�letekr�l kb. 420 000 ember menek�lt �t Finnorsz�gba. Letelep�t�s�k, munk�ba �ll�t�suk bonyolult feladatot jelentett Finnorsz�g sz�m�ra.

K. Kallio eln�k hal�la ut�n R. Ryti lett az eln�k (1940–44). A II. vil�gh�bor� idej�n bizalmi viszonyt alak�tottak ki a korm�ny �s a parlament k�z�tt, az �sszes (leg�lis) p�rt r�szt vett a korm�nyz�sban. Sz�vets�gesek hi�ny�ban 1940–41-ben Finnorsz�g N�metorsz�ghoz kezdett k�zeledni. Enged�lyezt�k, hogy �szak-Finnorsz�gban n�met katon�k l�pjenek be az orsz�g ter�let�re, �s felvonul�si ter�letk�nt haszn�lj�k azt. Amikor N�metorsz�g 1941. j�nius 22-�n megt�madta a Szovjetuni�t, Finnorsz�g feladta semlegess�g�t (mivel szovjet l�git�mad�sok �rt�k), �s j�nius 25-�n bel�pett a Szovjetuni� elleni h�bor�ba. Finnorsz�g �s N�metorsz�g k�z�tt nem volt hivatalos sz�vets�gi szerz�d�s, finn r�szr�l a k�z�s ellens�g elleni harccal magyar�zt�k az egy�ttm�k�d�st. Az �n. folytat�lagos h�bor� el�sz�r finn sikereket hozott. Finnorsz�g visszafoglalta a Szovjetuni� �ltal 1939–40-ben elcsatolt ter�leteket, valamint Kelet-Karjala egy r�sz�t, s �gy Finnorsz�g megsz�ll� orsz�gg� is v�lt. Az 1944-es nagy ny�ri szovjet offenz�va meg�ll�t�sa ut�n szeptember 19-�n k�t�tt�k meg a szovjet–finn fegyversz�neti egyezm�nyt, amelynek felt�teleit az 1947-es p�rizsi b�keszerz�d�s is meger�s�tette. A II. vil�gh�bor�ban �sszesen 86 000 finn esett el, �s 57 000-en szereztek maradand� s�r�l�seket.

Az 1944-es fegyversz�net �rtelm�ben vissza�ll�tott�k az 1940-es hat�rokat, a Szovjetuni� megkapta a Petsamo-vid�ket, 50 �vre b�rbe vette a Porkkala-f�lszigetet (de t�nylegesen csak 1955-ig b�relte), valamint Finnorsz�g k�telezte mag�t, hogy Lappf�ldr�l ki�zi a n�met csapatokat, �s 300 milli� doll�r j�v�t�telt fizet. Az els�sorban ipari term�kekben kifizetend� j�v�t�tel hozz�j�rult a magas sz�nvonal� finn ipar l�trej�tt�hez. Finnorsz�g gazdas�g�nak talpra �ll�t�sa �rdek�ben a Marshall-seg�lyt ugyan nem vehette ig�nybe, de j� viszonyt �polt az USA-val, ami el�ny�s k�lcs�n�kben is megnyilv�nult. Mindezek eredm�nyek�ppen a finn gazdas�g n�h�ny �v alatt ism�t n�veked�si p�ly�ra �llt.

A politikai �s t�rsadalmi rendszer, �gy a skandin�v t�pus� p�rtszerkezet sem v�tozott meg alapvet�en a II. vil�gh�bor�t k�vet�en, jellegzetess�ge maradt ugyanakkor a nagy agr�rp�rt k�zponti, id�nk�nt meghat�roz� szerepe. Jellemz� volt tov�bb� a munk�smozgalom megosztotts�ga, m�sr�szt a nyugat-eur�pain�l er�sebb baloldali radikalizmus. Szovjet nyom�sra kor�bbi vezet� politikusokat h�bor�s b�n�sk�nt b�rt�nb�ntet�sre �t�ltek 1946-ban (R. Ryti, V. Tanner �s m�sok). Ehhez sz�ks�g volt az alkotm�ny megv�ltoztat�s�ra.

1948-ban Moszkv�ban al��rt�k a szovjet–finn Bar�ts�gi, Egy�ttm�k�d�si �s Seg�ts�gny�jt�si Egyezm�nyt, amelyben nem szerepelt automatikus seg�ts�gny�jt�s. Finn r�szr�l siker�lt azt a kieg�sz�t�st is elfogadtatnia a m�sik f�llel, hogy Finnorsz�g k�v�l k�v�n maradni a nagyhatalmak k�z�tti vit�kb�l. Ez a szerz�d�s 1991-ig volt �rv�nyben. A Mannerheimet (1944–1946) k�vet� k�zt�rsas�gi eln�k�k: J. K. Paasikivi (1946–1956) �s U. K. Kekkonen (1956–1982) megteremtett�k a finn k�lpolitika semleges ir�ny�t (Paasikivi-Kekkonen vonal), amely a Szovjetuni�val fenntartott j� kapcsolatokra t�maszkodva biztos�totta Finnorsz�g f�ggetlens�g�t. Siker�lt meggy�zni a Szovjetuni�t, hogy Finnorsz�g fel�l nem fenyegeti semmilyen vesz�ly. Finnorsz�g 1955-ben l�pett be az �szaki �llamok Tan�cs�ba, s ugyanebben az �vben nyert felv�telt az ENSZ-be is.

A II. vil�gh�bor� ut�n a kommunist�k vezet�s�vel baloldali t�megmozgalom alakult ki, gyakoriak voltak a sztr�jkok �s a demonstr�ci�k, amelyek hozz�j�rultak ahhoz, hogy az elk�vetkez� �vekben a t�rv�nyhoz�s �s a korm�nyok figyelmet ford�tsanak a szoci�lis probl�m�k megold�s�ra. 1945-t�l 1948-ig a kommunist�k �ltal vezetett N�pi Demokratikus Uni� a Finn Szoci�ldemokrata P�rttal �s az Agr�runi�val alak�tott korm�nykoal�ci�t, a kommunist�k azonban n�h�ny �v eltelt�vel kiszorultak a hatalomb�l. 1948-ban szoci�ldemokrata kisebbs�gi korm�ny alakult, majd az Agr�runi� j�tszott vezet� szerepet. A kommunista vezet�s� N�pi Demokratikus Uni� csak az 1960-as �vekben ker�lt be ism�t a korm�nyba. 1961-t�l kezdve mind a bel-, mind a k�lpolitik�ban egy�rtelm�en Kekkonen eln�k akarata �rv�nyes�lt. 1973-ban a finn parlament egy kiv�teles t�rv�ny seg�ts�g�vel 1978-ig hosszabb�totta meg Kekkonen eln�k megbizat�s�t. 1966-t�l k�t �vtizeden kereszt�l a centrista-baloldali koal�ci�k jellemezt�k a korm�nyokat.

A hidegh�bor� idej�n a finn–szovjet kapcsolatokban fell�p� zavarokat (1948, 1958–1959, 1961) a finnek �gyes politik�val elh�r�tott�k. A finn p�rtok k�nosan �gyeltek arra, hogy politik�jukkal semmilyen szovjet �rdeket ne s�rtsenek. A gazdas�gi �letben sikeresen megt�rt�nt a termel�si szerkezet �talak�t�sa, szoros, �s Finnorsz�g sz�m�ra is el�ny�s gazdas�gi kapcsolatok �p�ltek ki a Szovjetuni�val. Az �ri�si �s ig�nytelen szovjet piac k�zels�ge hatalmas megrendel�seket eredm�nyezett a finn ipar �s mez�gazdas�g sz�m�ra, Finnorsz�g pedig a Szovjetuni�b�l szerezte be energiahordoz� sz�ks�glet�nek jelent�s r�sz�t. A pap�ripar mellett fejl�d�tt a f�m- �s g�pipar �s a haj��p�t�s. Finnorsz�g lassank�nt ipari orsz�gg� v�lt.

A gazdas�g fejl�d�se azonban jelent�s t�rsadalmi fesz�lts�gek k�z�tt zajlott. A munkan�lk�lis�g miatt 1950–1980 k�z�tt t�bb mint 420 000-en telepedtek �t Sv�dorsz�gba. K�z�l�k sokan amint tehett�k, visszat�rtek. Az 1960-as �vekt�l �rezhet�en n�tt az �letsz�nvonal, Finnorsz�g �szaki t�pus� j�l�ti �llamm� v�lt. 1961-t�l t�rsult tagja lett az Eur�pai Szabadkereskedelmi T�rsul�snak (EFTA) (majd rendes tagja 1986-t�l), 1973-ban k�t�tt szabadkereskedelmi egyezm�nyt az EGK-val, �s egy�ttm�k�d�si egyezm�nyt a KGST-vel. 1975-ben Helsinkiben tartott�k az els� Eur�pai Biztons�gi �s Egy�ttm�k�d�si �rtekezletet (EBE�). Az er�s �s �t�k�pes hadsereggel rendelkez� Finnorsz�g 1956 �ta rendszeresen r�szt vett az ENSZ b�kefenntart� akci�iban.

Kekkonent betegs�ge miatt M. H. Koivisto (1982–1994) v�ltotta fel az eln�ki sz�kben. Az 1980-as �vek elej�t�l fokozatosan cs�kkent a kommunista p�rt t�mogat�inak sz�ma. 1987-ben a Nemzeti Koal�ci� nyerte meg a v�laszt�sokat, majd 1991–94 k�z�tt a Centrump�rt �s a Nemzeti Koal�ci� korm�nya k�vetkezett. Finnorsz�g 1992-ben k�rte felv�tel�t az EK-ba. Az 1994-es n�pszavaz�son a szavaz�k 57%-a t�mogatta a tags�got. 1995. janu�r 1. �ta Finnorsz�g hivatalosan is tagja az Eur�pai Uni�nak, s ugyanakkor csatlakozott a NATO Partners�g a b�k��rt programj�hoz, �s megfigyel�i st�tussal rendelkezik a WEU-ban.

A 80-as �vek l�tv�nyos gazdas�gi fejl�d�s�t a 90-es �vek elej�t�l gazdas�gi recesszi� v�ltotta fel. 1994-ben a munkan�lk�liek sz�ma el�rte a f�lmilli� f�t, a munkak�pes lakoss�g l�tsz�m�nak 21%-�t. A munkan�lk�lis�g a javul� exporteredm�nyek ellen�re is csak lassan cs�kken. 1994-ben M. Ahtisaarit k�zvetlen, k�tl�pcs�s v�laszt�ssal v�lasztott�k k�zt�rsas�gi eln�kk� 6 �vre. 1995-ben a szoci�ldemokrata P. Lipponen megalak�totta �n. sziv�rv�ny-korm�ny�t, amelyben a Nemzeti Koal�ci� mellett a Baloldali Uni� is helyet kapott. 1999-ben ugyanez a koal�ci� maradt hatalmon. Az 1980-as �vekt�l kezdve stabil korm�nyok j�ttek l�tre, amelyek kit�lt�tt�k teljes hivatali idej�ket.

2000-ben az eln�kv�laszt�s m�sodik fordul�j�ban T. Halonent megv�lasztott�k a Finn K�zt�rsas�g els� n�i eln�k�nek. Beiktat�sa egybeesett az alkotm�nym�dos�t�s hat�lyba l�p�s�vel, mely a parlament jav�ra cs�kkentette az eln�ki hatalmat.

http://ludens.elte.hu/~briseis/finnugor/egyestort/finn/finntort.html

(Bereczki Andr�s)