A Saimaa-t�vid�k �t legfontosabb kik�t�v�ros�nak (Mikkeli, Kuopio, Joensuu, Lappeenranta �s Savonlinna) egyike. Term�szeti sz�ps�g�r�l, m�eml�keir�l h�res. Mivel a m�sodik vil�gh�bor� idej�n itt volt Mannerheim marsall f�hadisz�ll�sa, sz�mos finn film sz�nhelyek�nt a v�ros a filmekr�l is ismertt� v�lt.

A mai v�ros hely�n hajdanvolt egyh�zk�zs�get, amelyhez nemcsak az eg�sz Savo, hanem Karjala egy r�sze is hozz�tartozott, 1329-ben eml�ti egyik level�ben Maunu Eerikinpoika (Erikfia Maunu) kir�ly. Az egykori egyh�zi k�zpont templom�b�l csak a Kivisakasti, az 1320-as �vekben �p�lt sekrestyer�sz maradt meg. Ez Savo legr�gebbi �p�lete. A Mikkeli �szaki r�sz�ben emelked� Naisvuorit�l (Asszony-hegy) �szakra, kb. 10 percnyi j�r�sra �ll. K�t �t fogja k�zre, az aut�sok mint "Savo leg�rt�kesebb �takad�ly�t" emlegetik.

De Mikkeliben van m�g enn�l is r�gebbi l�tnival�. A v�ros Pursiala nev� r�sz�ben tal�lhat� Finnorsz�g harmadik legnagyobbhiidenkirnuja. A hiidenkirnu gr�nitba �sott k�thoz hasonl�t, csak �ppenhogy nem ember �sta. Mintegy 10 000 �vvel ezel�tt, a j�gkorszak v�g�n az olvad� j�gb�l lett v�z er�teljes �rv�nyeiben k�veket, gr�nitdarabokat is mag�val sodort. Ezek m�ly, lecsiszolt, sima fal� t�rn�kat v�jtak a f�ldbe, vagyis Finnorsz�g eset�n a gr�nitba. Maguk a k�vek is olyan sim�v� �s kerekk� csiszol�dtak, mint egy-egy �gy�goly�bis. A hiidenkirnu magyarra leford�tva �rd�g-, vagy boszork�nyk�p�t jelent.

Az 1500-as �vek v�g�n �s a sv�d-orosz h�bor�k idej�n Mikkeli sz�mos t�rt�nelmi esem�ny sz�nhelye volt. 1597-ben a finnek nagy paraszth�bor�j�nak, az �n. nuijasot�nak (buzog�ny-h�bor�) az utols� sav�i csat�i itt zajlottak le. A Kaihunharju nev� kis f�ldnyelven �ll a Nuijamies (Buzog�nyos f�rfi) nev� szobor, amely a Kivisakasti k�zel�ben, az akkori paplakn�l 1597 janu�r 23-�n lej�tsz�dott szomor� esem�ny �s a nuijasota eml�k�t �rzi. Az eml�tett napon kb. 300 fell�zadt paraszt (nuijamies - buzog�nyos) indult meg Klaus Fleming h�vei ellen, akiket a turkui p�sp�k fia vezetett. A nuijamiesek nem tudt�k, hogy milyen t�ler�vel �llnak szemk�zt. K�nytelenek voltak a paplakig h�tr�lni. Itt, l�tv�n a harc kimenetel�t, t�rgyal�sokba bocs�tkoztak. Ennek nem sok eredm�nye lett: le�lt�k �ket mind az utols� sz�lig, a vezet�j�ket ker�kbe t�rt�k. A v�rf�rd� h�re elterjedt eg�sz Sav�ban, �s a h�bor� v�g�t jelentette.

1789-ben a v�ros k�zpontj�t�l mintegy 7 km-re, a Porrassalminak nevezett f�ldnyelven kem�ny harcok sor�n III. Guszt�v kir�ly sv�d-finn csapatai legy�zt�k II. Katalin c�rn� seregeit. Az orosz csapatok �l�n ott �llt a sv�d kir�ly egykori h�ve, az oroszp�rti, sv�dellenes "Anjalai sz�vets�g" vez�re, a p�terv�ri udvarba menek�lt Yrj� Maunu Sprengporten is. Ebben a csat�ban megsebes�lt, ekkor hangzott el h�res mond�sa: "Saj�t kuty�im martak meg." A finnek - sv�d sz�nekben - 600-an voltak, az ellens�g mintegy t�zszeres t�ler�ben. A keskeny f�ldnyelven, ahol a finnek helyt�ll�sb�l �s �nfel�ldoz� hazaszeretetb�l p�ldamutat�an vizsg�ztak, eml�km� �ll.

A csat�kban elesettek eml�k�re �ll�tott Jousiampuja (�j�sz) c�m� szobor a g�t st�lus�, v�r�s t�gl�s, 1897-ben �p�lt sz�kesegyh�z k�r�li parkban l�that�. A sz�kesegyh�z olt�rk�pe: Krisztus a keresztf�n, Pekka Halonen alkot�sa.

A sz�kesegyh�zt�l �szakra es� v�rosr�szben van a Naisvuori (Asszonyhegy). A hagyom�ny szerint az asszonyok innen figyelt�k a porrasalmi �tk�zet esem�nyeit. Ma kil�t�torony (n�k�torni) �s szabadt�ri sz�npad van rajta. A toronyb�l messzire ell�tni. A t�j�koz�d�s megk�nny�t�se c�lj�b�l az ablakp�rk�nyok alatti t�rl�k - keskeny �vegcs�k alatt megh�z�d� k�pek, f�nyk�pek, t�rk�pek - igaz�tj�k �tba a l�togat�kat.

A sz�kesegyh�zt�l kezd�d� Otavakatun van az 1871-ben �p�lt fatemplom. Szomsz�ds�g�ban tal�lhat� aSuur-Savon museo (Nagy-Savo m�zeum), amely Savo tartom�ny t�rt�nelm�vel, n�prajz�val ismerteti meg a l�togat�it. A m�zeum mellett �ll Mannerheim marsall eg�sz alakos szobra.

A sz�kesegyh�zt�l a m�sik ir�nyban, a t�part fel� indulva el, hamarosan a Kaupungintalo (V�rosh�za) el� �r�nk. Itt �ll Otto Manninen szobra.

Porrasalmin t�l, kb. 20 km-re Mikkelit�l d�lre van a t�rt�nelmi nevezetess�g� Ristiina, ami Pietari Brahe feles�g�r�l, Kristina Stenbockr�l kapta a nev�t.

  A Ristin�hoz tartoz� Astuvansalmi partmenti szikl�in fedezt�k fel a skandin�v �llamok legnagyobb m�ret�, kb. 4000 �ves sziklarajzait.

A finnek lelem�nyess�g�t mutatja, hogy ezek a rajzok alapul szolg�ltak az aranym�veseknek m�v�szi �kszereik elk�sz�t�s�n�l.

 Lemi telep�l�s k�zel�ben l�v� szikl�s t�parton, mint p�ld�ul a Kivij�rvi (K�-t�) partj�n, Ruomin�l, sem ritk�k a sziklarajzok. A Syntym�niemi nev� f�ldny�lv�nyon pedig barlang van, amelyet a hagyom�ny szerint a Nagy �szaki H�bor� idej�n b�v�helynek haszn�ltak.

http://www.viita.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/mikkeli.html