Az Esplanadi r�gi v�g�s� s�t�ny, amely a Mannerheiminti�t�l elvezet J.L. Runeberg, a nagy finn k�lt� szobra mellett. A szobor t�v�ben �ll� n�alak egy t�bl�t tart a kez�ben, amire a finn himnusz sz�vege (Maamme, sv�d�l Vårt Land) van v�sve - term�szetesen az eredeti nyelven, sv�d�l. A v�ros egyik nevezetess�ge, az Esplanadin Puisto (Esplanade park), ami 1831-ben l�tes�lt, s kelet-nyugati ir�nyban ter�l el a Mannerheimintie �s a D�li kik�t� k�z�tt.

A park k�zkedvelt tal�lkoz�hely, ahol n�pes v�s�rokat is rendeznek, ilyen a kar�csonyi v�s�r decemberben, vagy a M�v�szetek �jszak�ja augusztus v�g�n. Maj�lis est�j�n di�kok tombolnak az utc�kon feh�r sapk�ban a munk�sok �s a politikai p�rtok k�pvisel�i mellett. A park k�t oldal�n k�t s�ta�t h�z�dik kelet-nyugati ir�nyban. Napjainkban a Pohjoisesplanadi sz�p 19. sz�zadi �p�leteiben iparm�v�szeti boltok kaptak helyet, k�zt�k a Marimekko, Arabia �s az Aarikko, amelyekben tarkabarka ruh�kat, sz�p �veg�rut �s faragott fa �kszereket �rulnak.

 A park nyugati v�g�t, mely a Mannerheimti�vel �rintkezik, a Svenska Teatern �p�lete uralja. A Sv�d sz�nh�z eleg�ns, f�lk�r alak� k��p�lete 1866-b�l val�.

A sz�nh�zt�l nem messze tal�lhat� a Stockmann, az orsz�g legnagyobb �ruh�za, amelynek als� szintj�n kit�n� �lelmiszeroszt�lyt tal�lhatunk. Az �ruh�z m�g�tt, a Keskuskatu utc�ban �rdemes bet�rni az Akateeminen Kirjakauppa k�nyvesboltba, amely a legnagyobb Skandin�vi�ban. Kellemes itt elb�ng�szgetni, vagy elpihengetni az Alvar Aalto �ltal tervezett eleg�ns k�v�z�ban.

http://www.viita.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/esplanadi---helsinki.html