Finnországban 1923 óta teljes vallásszabadság van. A vallásszabadság alkotmányos alapjog, amely szerint az állampolgárnak joga van hitét megvallania és gyakorolnia, továbbá valamilyen vallási közösséghez tartoznia, vagy azoktól távol maradnia.
A 2003-ban elfogadott vallásszabadsági törvény a pozitív vallásszabadság alapjaira épül. A törvény a vallást az egyén választásán túl a közösségi hagyomány részeként értelmezi. Az állam feladata, hogy a vallásszabadság megvalósulásához a feltételeket biztosítsa.
Az ország legnagyobb egyháza az evangélikus egyház. Az ország népességének 83,1 százaléka az evangélikus egyház tagja, egy százalék pedig az ortodox egyházhoz tartozik. A népesség mintegy 13 százaléka nem tartozik egyetlen hivatalos egyházhoz sem.
A kereszténység az első évezred vége előtt érte el az országot. A katolikus egyház létrejötte Erik svéd király és az angol születésű Henrik püspök keresztes hadjáratához kötődik az 1100-as években. Az ország Gusztáv Vasa uralkodása idején vált evangélikussá, mikor a király határozatára egész Svédország - amelyhez Finnország is tartozott akkoriban - államvallása az evangélikus vallás lett.
Az ortodox hatás keletről érte az országot az 1100-as évektől kezdve. Egészen az 1970-es évekig az ortodox vallás az orosz és karjalai családok hagyománya volt.
Miután az utóbbi években a hazafiasság és az evangélikus identitás a nemzetközi hatások eredményeként jelentős változáson ment keresztül, az egyházból kiválók száma csökkent, sőt, számosan kérték felvételüket.
http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39344&contentlan=28&culture=hu-HU#Városok
|