Finnorsz�gban 1923 �ta teljes vall�sszabads�g van. A vall�sszabads�g alkotm�nyos alapjog, amely szerint az �llampolg�rnak joga van hit�t megvallania �s gyakorolnia, tov�bb� valamilyen vall�si k�z�ss�ghez tartoznia, vagy azokt�l t�vol maradnia.

A 2003-ban elfogadott vall�sszabads�gi t�rv�ny a pozit�v vall�sszabads�g alapjaira �p�l. A t�rv�ny a vall�st az egy�n v�laszt�s�n t�l a k�z�ss�gi hagyom�ny r�szek�nt �rtelmezi. Az �llam feladata, hogy a vall�sszabads�g megval�sul�s�hoz a felt�teleket biztos�tsa.

Az orsz�g legnagyobb egyh�za az evang�likus egyh�z. Az orsz�g n�pess�g�nek 83,1 sz�zal�ka az evang�likus egyh�z tagja, egy sz�zal�k pedig az ortodox egyh�zhoz tartozik. A n�pess�g mintegy 13 sz�zal�ka nem tartozik egyetlen hivatalos egyh�zhoz sem.

A kereszt�nys�g az els� �vezred v�ge el�tt �rte el az orsz�got. A katolikus egyh�z l�trej�tte Erik sv�d kir�ly �s az angol sz�let�s� Henrik p�sp�k keresztes hadj�rat�hoz k�t�dik az 1100-as �vekben. Az orsz�g Guszt�v Vasa uralkod�sa idej�n v�lt evang�likuss�, mikor a kir�ly hat�rozat�ra eg�sz Sv�dorsz�g - amelyhez Finnorsz�g is tartozott akkoriban - �llamvall�sa az evang�likus vall�s lett.

Az ortodox hat�s keletr�l �rte az orsz�got az 1100-as �vekt�l kezdve. Eg�szen az 1970-es �vekig az ortodox vall�s az orosz �s karjalai csal�dok hagyom�nya volt. 

Miut�n az ut�bbi �vekben a hazafiass�g �s az evang�likus identit�s a nemzetk�zi hat�sok eredm�nyek�nt jelent�s v�ltoz�son ment kereszt�l, az egyh�zb�l kiv�l�k sz�ma cs�kkent, s�t, sz�mosan k�rt�k felv�tel�ket.

• Finn evang�likus egyh�z
• Finn ortodox egyh�z

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39344&contentlan=28&culture=hu-HU#V�rosok