Saarijärvi fatemploma (1849) arról híres, hogy kupolája még a helsinki székesegyház kupolájánál is nagyobb, s ily módon a legnagyobb egész Finnországban.
A 19 éves korában egyetemi hallgatóként házitanítónak ideérkező Runeberget lenyűgözte a fenséges táj, és a tájhoz fűződő történeti emlékek, az 1808-09-es harcokról szóló visszaemlékezések, amelyek a "Stool zászlós regéi" anyagát adták. Saarijärvit Runeberg Saarijärven Paavo (magyarul Paavo gazda) című verse tette ismertté, amelynek két alakját - Paavót és feleségét - 1961-ben mintázta meg Heikki Varja szobrász.
Saarijärvitől kb. 20-km-re északra van a Pyhä-Häkin kansallispuisto (Pyhä-Häkki nevű nemzeti park). A kb. 1000 hektárnyi terület 1912 óta védett.
A vidék nevezetessége a Julmat lammit nevű tócsoport, amelynek tagjai közül az egyik pl. 15 m mély. Ezek nyugati oldalán halad a Runebergin polku (a Runeberg ösvény), amely 12 km-en át halad az erdők mélyén, részben a Pyhä-Häkki területén.
A Vihreä linja (Zöld vonal) nevű turistaút, amely a Botteni-öböl partjától (Vaasatól) az orosz határig (Imatra vidékéig) tart, Saarijärvin is átmegy.
http://www.viita.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/saarijarvi.html
|