A finn zene ereje eredetiségében rejlik. Gyökereit egyedülálló nemzeti hagyományunkban kereshetjük, mint ahogyan egész kultúránk alapja is a Kalevala. A zenei élet legutóbbi nagy felfutása az 1970-es években kezdődött, mikor az ismert zeneszerzők még operákat írtak, de az új nemzedék már helyét kereste a modern irányzatok fő sodrásában, és a nemzetközi porondon hamarosan reflektorfénybe került. Az 1960-as évektől kezdődően az állam különféle támogatások formájában biztosítja a zeneszerzők és az előadóművészek megélhetését. Az 1970-80-as évekre tehető a zeneiskolák, zenei könyvtárak, szimfónikus zenekarok alapítása, illetve számos fesztivál elindítása. A Sibelius Akadémia zeneszerző-osztályából kikerült világhírességek tovább emelték a színvonalát. A finn zenei nevelés különleges vonása, hogy az általános iskolákban zenei osztályok is működnek, ahol felkeltik a érdeklődését a muzsika iránt, s ahol a gyerekekből nyitott, aktív koncertlátogató közönséget nevelnek.

A finn zene uralkodó egyénisége még napjainkban is Jean Sibelius. Hét szimfóniáját és hegedűversenyét az egész világon jól ismerik. Sibelius azonban a finnek számára nem egy nemzetközi hírű zeneszerző, hanem inkább a finnség megtestesítője. Gyakran hallani, hogy Sibelius pátosza ott lebegett a többi kitűnő alkotó felett még az 1960-as években is. Mai sikeres zeneszerzőink közül érdemes megemlíteni Kaija Saariahót, Magnus Lindberget, Olli Kortekangast, Eino-Juhani Rautavaarát.

A zeneszerzőkön kívül számos világhírű operaénekesünk van, kivételesen sok finn karmester és művészeti vezető dolgozik külföldi nemzeti szimfónikus zenekaroknál. A 2000-es években a klasszikusok mellett az angol nyelvű finn pop is betört a nemzetközi piacra, pl. Nightwish, HIM, Rasmus, turnéikkal némiképp átalakították a hagyományos Finnország-képet.

http://www.finland.hu/public/default.aspx?nodeid=39348&contentlan=28&culture=hu-HU