Suomenlinna 1748-as meg�p�l�se �ta meghat�roz� szerepet j�tszott Helsinki t�rt�net�ben. Az�ta az UNESCO a vil�g�r�ks�g r�sz�nek nyilv�n�totta. Val�j�ban �t szigetr�l van sz�, ezeken terjeszkednek elsz�rva egy er�d �s hadikik�t� romjai. Napjainkban m�v�sztelep h�z�dik a zord falak �rny�k�ban, s a helyre�ll�tott b�sty�k m�termek �s ki�ll�t�termek gyan�nt szolg�lnak. A Piact�rr�l f�l�r�nk�nt indulnak ide v�zibuszok, Az Iso Mustasaarin k�tnek ki, a k�g�t barakkjait�l (Rantakasarmi) meredek �sv�ny vezet tov�bb. A hely ki�ll�t�soknak, egy �rdekes �tteremnek meg a Panimo n�ven ismert mikros�rf�zd�nek ad otthont.

T�bb m�zeum is tal�lhat� a szigeten (mely naponta nyitva tart). A Nukke- ja lelumuseo (Baba- �s J�t�km�zeum), k�v�z�val �s fens�ges alm�s pit�vel csalogat. A nagy Suomenlinna Museum a sziget t�rt�net�t tekinti �t, egy�ttal ez Suomenlinna inform�ci�s k�zpontja. A Hadt�rt�neti M�zeum els�sorban m�sodik vil�gh�bor�s neh�zfegyverzetet mutat be.

 A h�don �tkelve a Kruunulinna Ehrensv�rd (Ehrensv�rd koronav�r) elsz�rt romjai k�z�tt, a v�rkertben tal�lj�k magukat. A v�rudvar az er�d legjobb �llapotban megmaradt r�sze. Itt nyugszik 1788-ban faragott szarkof�gj�ban maga Ehrensv�rd gr�f. Egykori hajl�ka ma m�zeum patin�s b�torzattal, fegyverekkel �s litogr�fi�kkal. H�tra van m�g a Rannikotykisto Museo (parti t�z�rs�g m�zeuma) �s a Vesikko Submarine.

http://www.viita.eoldal.hu/cikkek/latnivalok/suomenlinna--helsinki-.html